Aki a Google keresőoldalára téved, a mai napon egy híres festő, Wayne Thiebaud által megalkotott tortát talál a kereső megszokott, színes logója helyén. Bár egy ideig szeptember 7-én ünnepelte születésnapjait a vállalat, a domain regisztrációja pedig 1997 szeptember 15-én történt meg, mostantól úgy tűnik, 27-e lesz a hivatalos dátum.

Nem a sültgalambot várták ■ A Stanford Egyetem diákjai, Larry Page és Sergey Brin 1996-ban egy olyan elmélet alapján kezdtek dolgozni, mely szerint a weblapok közötti kapcsolatok matematikai analízisét felhasználva jobb keresési megoldásokat lehet kifejleszteni, mint az éppen aktuális szolgáltatások. Legelőször egyetemük domainje alatt kísérleteztek, a google.stanford.edu címet használva, ezután jött az 1997 szeptember 15-i saját domain regisztráció. 1998 szeptember 7-én pedig egy barátjuk kaliforniai garázsának címére bejegyezték Google Inc. névre hallgató cégüket, melyet 1,1 millió dolláros, szó szerint összekalapozott kezdőtőkével támogattak meg. Híres kezdeti támogatójuk volt például a Sun Microsystems egyik alapítója, Andy Bechtolsheim is.

A kereső-üzletágban hamar ismert lett a Google neve, mivel a releváns eredményeken alapuló modell valóban gyorsabbnak bizonyult, mint akkori versenytársai. Nem sokkal később bevezették a szöveges hirdetések rendszerét, amelyeket ugyancsak a kereséshez használt kulcsszavas rendszerrel kezeltek, így a hirdetők és a felhasználók is elégedettek voltak: a reklámok ugyanis innentől kezdve nem az addig megszokott "mindenki elé szórt" formában, hanem célzottan jelentek meg: innentől lett maga a Google is kifizetődő a létrehozók számára.

Mint a bolondgomba ■ 2001-ben szabadalmaztatták a Larry Page által megalkotott PageRank módszert, amely a Google mércéi szerinti osztályozó és rangsoroló mechanizmus a weboldalak számára. Ennek és a keresési találatok megnövekedett fontosságának köszönhető egy teljesen új, ám azóta kiemelten fontos webes tevékenység, a keresőoptimalizálás (SEO) felvirágzása.

2003-ban a vállalat beköltözött a Googleplex nevű főhadiszállásra: a kaliforniai Mountain View-ban található épületkomplexum híres arról, hogy a hatalmas munkatempó mellett kényelmi felszereltsége és "szabadságfoka" is jelentős, billiárdasztalokkal, játékgépekkel lazíthatnak a munkatársak. 2004-től a New York-i tőzsdére lépett a vállalat, pár évvel később pedig a kereső és a kapcsolódó szolgáltatások (naptár, online irodai megoldások), valamint az időközben megjelentetett saját böngésző, a Chrome mellett úgy döntöttek, hogy egy újabb területen is kipróbálják magukat.

Képernyőről a fülekbe ■ Az Android Inc. a még gyerekcipőben járó okostelefonokra alapozva kezdett fejleszteni egy új mobil operációs rendszert, melynek fő versenytársa akkoriban még a mobil Windows volt. Az új rendszer 2005-ben a Google égisze alá vándorolt: a Linux alapú rendszer fejlesztéséről az első években még csak pletykák szóltak, míg 2008. október 21-én kiadták az Apple pie kódnevű, 1.0 verziót. Ez még nem indított el forradalmat, ám a folyamatosan fejlesztett és bővített kiadások már egyre inkább. A fél évvel később megjelenő 1.5 (Cupcake) és a 2009 szeptemberében kiadott 1.6 (Donut) már egyre nagyobb elismerésre tett szert: a virtuális billentyűzet, a webre hangolt, gyors és kényelmes működés egyre több hívet szerzett.

Mára a mobil üzletbe is egyre jobban befészkeli magát a Google: bár saját készülékét, a HTC által gyártott Nexus One-t már nem promotálja, az Androidot egyre több gyártó támogatja a HTC-től a Samsungon át a Sony Ericssonig. Ezen kívül a tableteken is egyre elterjedtebb az Android, mely mára méltó versenytársa lett az Apple iOS rendszerének.

Bár időközben az alapítók egyike, Larry Page távozott a cégtől, a Novell volt elnök-vezérigazgatója, Eric Schmidt irányításával továbbra is robog a Google-vonat. A következő állomásokon érkezik a nemrég bejelentett Google TV, a böngészőn alapuló operációs rendszer, a Chrome OS, az Android 3.0, és persze folyamatosan fejlesztik eredeti sikerforrásukat, a böngészőt és a hozzá kapcsolódó webes szolgáltatásokat is.