Friss adatok szerint az Egyesült Államokban tavaly már több dollárt költöttek internetes hirdetésre, mint a hagyományos sajtóban. A Reklámszövetség felmérése szerint a trend ugyanebbe az irányba mutat Magyarországon is.
Hirdetés
 

Az Interactive Advertising Bureau most közzétett adatai (pdf) szerint 2010 volt az első év, amikor a különböző internetes hirdetési felületekre többet költöttek a cégek, mint a hagyományos sajtóban. A 15 százalékos éves növekedés számszerűleg 26 milliárd dollár összbevételt jelent, ami a csatornák ranglistáján a második helyre juttatta az internetes megjelenéseket. Egyedül a nemzeti és helyi tévécsatornák reklámbevételei voltak még ennél is magasabbak (28,6 milliárd). A mobil költéseket 550-650 millió dollárra becsülik.

(Forrás: IAB)

 

A kutatás részletesen is számba vette, hogy milyen területekre koncentrálódott a reklámköltés az interneten belül. Érdekes trendfordulót jelenthet az, hogy az utóbbi öt évben először fordult elő, hogy a keresőhirdetési szegmens nem tudta növelni részesedését a teljes tortából. Ennek ellenére a Google elsőszámú bevételi forrásaként számon tartott keresőmarketing továbbra is uralja a piacot, de a tavalyi 47 százalékos részesedése 45-re olvadt. Mindeközben a jobbára bannerhirdetéseket takaró display aránya 23-ról 26-ra nőtt a tavalyi és azt azt megelőző év utolsó negyedéves teljesítményének összevetésében.

Átalakulóban a hazai piac Hazánkban szintén most publikálta a 2010-es reklámköltésekről szóló jelentését (pdf) a Magyar Reklámszövetség (MRSZ). A magyar reklámpiac nettó reklámköltési adatait idén új módszerrel, egy új reklámozási kategóriával és több, eddig nem mért médium bevonásával végezték, ezért az összehasonlítás a korábbi időszakokkal csak ezen változások kiszűrésével értelmezhető.

(Forrás: Magyar Reklámszövetség)

A fentiek figyelembevételével elmondható, hogy tavaly gyakorlatilag stagnált a piac: 2009-ben 162 milliárd, 2010-ben 161,7 milliárd volt a becsült összeg (ez alatta marad a 2005-ös összbevételnek). A szegmensek vizsgálatakor azonban jól látszanak a nemzetközi szinten is megfigyelhető trendek.

Míg a tévé jól tartja magát, sőt néhány százalékot emelkedni is tudott, addig a nyomtatott sajtó mélyrepülése továbbra is folytatódott. A 2009-es 50 helyett tavaly már csak 43,7 milliárd forint jutott az újságoknak, ami bő 14 százalékos zuhanásnak felel meg. Ezzel szemben az internetes költések 23,3-ről 27,3 milliárdra nőttek, így egyetlen év alatt figyelemre méltó sebességgel, 17 százalékkal bővült ez a szegmens. A mobilos hirdetéseket 500 millió forint körüli éves tételre saccolják.

(Forrás: Magyar Reklámszövetség)

Az MRSZ külön grafikonpáron vetette össze a nemzetközi és a hazai reklámköltések csatornák szerinti megoszlását. Ebből az derül ki, hogy Magyarországon a netes hirdetések lényegesen nagyobb szerepet kapnak, mint amit a világátlag mutat. Itthon a becslések szerint 2010-ben már a teljes torta 15,9 százalékát birtokolta a terület, míg ugyanez nemzetközi szinten még csak 10,8 százalék.

Az online reklámpiac világszinten előzi a nyomtatott médiát
A net kerülhet ki győztesen a reklámpiaci Armageddonból

Az emberek nevelésénél gazdaságosabb az MI tanítása az OpenAI vezére szerint

Megnyugtató, hogy igazi humanisták próbálják lezavarni a következő technológiai forradalmat.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.