Európa nem éri el a szélessávú hozzáférések kiépítésével kapcsolatos céljait, ha a nagy távközlési szolgáltatók továbbra is a rézkábales hálózatokra alapuló árazást alkalmazzák, ami hátráltatja az új típusú optikai internetelérések kiépítését - jelentette ki az EU digitális politikáért felelős biztosa.

Neelie Kroes a szélessávú hálózatok általános hozzáférhetőségével kapcsolatban rendezett nyilvános konzultáción hangsúlyozta: senki sem vitatja a következő generációs hálózatok szükségességét, mivel a sávszélesség iránti növekvő igény kielégítése a fejlődés alapvető követelménye. Ezzel szemben a telekom vállalatok továbbra is vonakodnak a jelentős befektetésektől az infrastruktúra átalakítását illetően.

A telkók óvatossága több szempontból is érthető. Egyrészt a hagyományos, réz alapú hálózatok jelenleg még igen nyereségesen üzemeltethetők. Ebből a szempontból a beruházások kevéssé indokoltak, hiszen az új kábelek és a szükséges eszközök telepítése igen drága mulatság. Másrészt sokfelé, például Magyarországon is, a szabályozás a nagy szolgáltatókat hozzáférés és nagykereskedelmi árazás biztosítására kötelezi, a versenytársakat pedig senki sem kívánja saját forrásainak felhasználásával erősíteni.

Bekeményít az EU ■ Neelie Kroes szerint viszont a szóban forgó infrastruktúra átfogó cseréje elfogadható szintre szorítaná a költségeket, és a beruházások egy évtizeden belül megtérülnének. Az uniós biztos abszurd gyakorlatnak tartja, hogy sok távközlési vállalat olyan díjazással biztosítja a hozzáférést saját hálózatához, amennyiért annak mai árfolyamon számított kiépítése is megoldható lenne - ez nyilvánvalóan ellenérdekeltté teszi őket az otthonokig vagy épületekig elérő üvegszálas csatlakozások (FTTH/B) kiépítésében.


Az EU által kezdeményezett konzultációt követően a tervek szerint hónapokon belül megszületik majd a hozzáférések árazásával kapcsolatos uniós ajánlás. Az EB tervei szerint 2020-ig minden tagországban a teljes lakosságnak 30 Mbps sebességű szélessávú internet-hozzáférést kellene biztosítani, a polgárok fele pedig már 100 Mbps sebességgel netezhetne. A Bizottság álláspontja szerint a kitűzött célok jelenleg nem tűnnek elérhetőnek, ezért van szükség a távközlési szolgáltatók gyakorlatának felülvizsgálatára.