Az MTI információi szerint az uniós végrehajtó testület úgy véli, a 2010 őszén megszavazott különadó ellentétes a távközlésre vonatkozó EU-jogszabályokkal. Ezek alapján ugyanis csak akkor lehetne ilyen extra adóterhet bevezetni, ha az ebből befolyó összeget ugyanezen szektor szabályozásának külön költségét fedezzék. Ehelyett a magyar gyakorlatban ezt az extra bevételt a központi költségvetés használja fel, így ez az Európai Unió szerint jogellenes.


Ne így élénkítsd! ■ A kormány gazdaságélénkítő csomagjának részeként tavaly októberben fogadtatta el a távközlési cégekre kivetett különadó bevezetését, amelytől a bankadó mintájára több tízmilliárdos éves bevételt vártak.

Az elfogadott törvény szerint a távközlési tevékenységet végző társaságoknak az adóalap 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék adót kell fizetniük. 100 millió forint alatt a távközlési cégüknek nem kell különadót fizetniük.

A bevezetést követően a hazai piaci szereplők közleményeiből kitűnt, hogy bár nem helyeslik a döntést, de alkalmazkodnak - ennek azonban a végfelhasználókra nézve is negatív hatása lett: a mobil hívásdíjak évek óta tartó lassú csökkenése után először emeltek árat a szolgáltatók.

Fáradjon vissza a kasszához! ■ Az EU végrehajtó testülete mostani felszólítását annak fényében tette, hogy idén tavasszal már jelezte, hogy aggályai vannak a különadó jogszerűségével kapcsolatban, majd bővebb tájékoztatást kért az illetékes hazai szervektől. Franciaország és Spanyolország ellen egyébként hasonló ügyben már eljárás is folyik, ügyüket az EU bírósága március óta tárgyalja.

Bizottsági források csütörtökön az MTI-nek jelezték, hogy a testület akkor tudna a szabályoknak megfelelő válságadóként tekinteni a magyar illetékre, ha az általánosságban sújtaná a cégeket, nem csupán a távközlési ágazatot. A források szerint a mostani felszólítás után még mindig van lehetőség tárgyalásra, a bizottság meggyőzésére, hogy az adó teljes egészében megfelel a szabályozásnak.

Nincs ok változtatásra? ■ Amennyiben azonban ez sem vezet el a probléma rendezéséhez, egyetlen megoldásnak az adó eltörlése mutatkozik. Az uniós joggyakorlat szerint akár az is megtörténhet, hogy amennyiben a döntést a legfelsőbb szinten is elmarasztalják, a magyar államnak vissza kell majd fizetnie a szolgáltatóktól beszedett összegeket.

A kormány szerint nincs ok változtatásra a távközlési cégek nyereségalapú adójával kapcsolatban - közölte az Európai Bizottság csütörtöki állásfoglalására reagálva a miniszterelnök szóvivője , kijelentve, hogy a magyar kabinet vállalja az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is. Az MTI által megkérdezett távközlési cégek nem kívánták kommentálni a bizottsági véleményt.