Április folyamán a BellResearch a Figyelő és a Bitport megbízásából háromszáz, 50 főnél többet foglalkoztató szervezet informatikai és üzleti döntéshozójának bevonásával megvizsgálta, melyek a hazai IT- és az üzleti vezetők előtt álló legfontosabb kihívások. A mérés érdekessége, hogy az amerikai Gartner közreműködésével lehetőség nyílt arra, hogy néhány kérdéskört nemzetközi összehasonlításban is elemezzenek.

Se lát, se hall | A BellResearch kutatási eredményei arról tanúskodnak, hogy a megkérdezett vezetők szervezeteinek közel fele jelentősen megérezte a gazdasági környezet romlását, de van egy kisebbség, amely tagadja, hogy a válság komolyabb hatással lett volna a működésére. A gazdasági környezetben zajló változások a szervezetek informatikai költségvetésének alakulására is hatást gyakorolnak: amíg az elmúlt egy-két évet, de még a rövidtávú kilátásokat is jórészt stagnáló IT-büdzsék jellemzik, addig középtávon már jóval optimistább képet festettek a területért felelős vezetők – ismertette Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója.

Mindez azt is jelenti, hogy a magyarországi vállalati szféra némileg kisebb rugalmassággal reagál, több időre van szüksége a felívelésre, mint az a globális informatikai vállalatok egyre bizakodóbb negyedéves jelentései, illetve rövidtávú prognózisai alapján sejthető lenne.

Üzleti kihívások | A hazai szervezetek kihívásai között a munkavégzés hatékonysága, új piacok, vevők szerzése, az üzlet költségeinek csökkentése és a kapcsolatmenedzsment állnak a középpontban. Ezzel szemben a nemzetközi üzleti környezetben ettől eltérőek a prioritások: az üzleti folyamatok fejlesztése, az üzleti információs rendszer, a riporting vezet, míg az üzleti költségek csökkentése, a munkavégzés hatékonysága és az új piacok, vevők szerzése hátrébb szorul. Ezek a prioritások a hazai szervezetek körében csak a sor vége felé szerepelnek. Feltűnő, hogy a nálunk listavezető munkahatékonysági kérdés a nemzetközi környezetben már megoldott; a fő prioritás az üzleti folyamatok és azok támogatása.



Az IT-vezetés kihívásai | A hazai szervezetek informatikai vezetése előtt álló legfontosabb kihívásokat az IT-szolgáltatások minőségének javítása, az IT-folyamatok fejlesztése, az IT-költségek leszorítása, az infrastruktúra rugalmasságának emelése, illetve az üzlet növekedését támogató projektek képezik.

A nemzetközi gyakorlatban ezzel szemben az élen az üzlet növekedését támogató projektek állnak, és fontos helyet foglalnak el az üzleti és az IT-stratégia és tervezés, illetve a kettő kapcsolatának összehangolási feladatai. Emellett ugyancsak megjelennek az IT-költségek leszorítása és az IT-folyamatok fejlesztése is. A külföldi szervezetek gyakorlatában tehát az IT-szolgáltatások minősége már nem kérdés; sokkal inkább az üzlet, és azt támogató IT együttműködő viszonya áll a középpontban.

A legfontosabb IT-feladatok | A TOP5 IT-fejlesztési feladat a hazai szervezeteknél az IT-biztonság és üzletmenet-folytonosság, az adattárolás és -menedzsment, a hálózati és adatátviteli technológiák fejlesztése, az üzleti alkalmazások fejlesztése és a virtualizáció. A nemzetközi vállalatok IT-feladatai között az első helyen találjuk a virtualizáció, a cloud computing, a Web 2.0-s fejlesztések, a hálózati és adatátviteli technológiák fejlesztése és az üzletiintelligencia-megoldások problematikáit.

A hazai és külföldi gyakorlat közötti éles különbség éppen az utóbbi kérdéskörben, a legfontosabb IT-fejlesztési feladatokban mutatkozik meg: a nemzetközi toplista 3 eleme, a cloud computing, a web 2.0 és az üzleti intelligencia a hazai szervezetek prioritásai között csak egészen hátul kullognak. A listavezető virtualizáció ugyan belekerül az élmezőnybe, de csak utolsóként.



Változó szerepek | Az elmúlt időszakban az informatikai vezetők (Chief Information Officer - CIO) is drámai időszakot éltek át, számos helyen elzárták a csapokat; a kiéheztetett IT környezetben sok vállalatnál csak a fenntartó beruházásokra futotta. Idén már ismét fontos lesz, hogyan tud az informatikai vezető prioritásokat felállítani, hogyan lehet hatékonyabb a költés - hangsúlyozta kérdésünkre Nagy Zsolt, a Stratis vezető partnere.

A tanácsadó szerint amíg az informatika jellemzően házon belül működött, addig az informatikai vezetőknek leginkább a rendszertervezéshez, illetve a projektvezetéshez kellett érteniük, az elmúlt évtizedben az IT outsourcing erősödésével a szervezési, beszerzői képességeket kellett kidomborítaniuk. A cloud computing erősödésével a CIO-k fő feladata már az lesz, hogy szolgáltatásportfóliókat legyen képes menedzselni.

Rossz hír az informatikai vezetőknek, hogy a Gartner szerint a követelmények drasztikus átalakulása következtében  a CIO-k 30 százaléka három év múlva már nem lesz a helyén. A jó IT vezetőnek a mostani helyzetben fel kell tudnia mérnie a házon belüli üzleti igényeket, és az igényelt rendszert le is kell tudnia szállítania megfelelő módon és időben. Ehhez folyamatosan követnie kell nemzetközi legjobb gyakorlatokat és az iparági mérőszámokat – hangsúlyozta Nagy Zsolt.

Követni kell az új technológiákat | Hasonló nemzetközi trendekről számolt be Brinley Platts, az angliai CIOdevelopment.com elnöke is, aki szerint a nemzetközi nagyválallatok CIO-i már évekkel ezelőtt felismerték, hogy elsősorban az igénymenedzsmentre (demand management) kell helyezniük a hangsúlyt.

Ami újdonságot jelent, hogy az informatikai vezetők számára ismét egyre fontosabb lesz a feltörekvő technológiák, így például a szoftverszolgáltatások ismerete, mivel ezek újfajta üzletmenetet és munkavégzést tesznek lehetővé, ami jelentős versenyelőnyt nyújthat a cég számára.

A CIO-nak ezért stratégiai technológiai gondolkodásmóddal kell rendelkeznie, és a stratégiai terv alakítása mellett a végrehajtást is fel kell vállania. Az üzleti környezetet is jól feltérképezni képes, nemzetközi környezetben működő informatikai vezetőknek karrierlehetőséget jelenthet egy, valamilyen üzleti tevékenység - mint például a HR vagy a könyvelés - regionális vagy globális ellátására létrehozott megosztott szolgáltató központ vezetése - tette hozzá Platts.