A tanulmányról

A BSA-nak az IDC-vel és az Ipsos-szal partnerségben elkészített Globális Szoftverkalózkodási Tanulmánya közel 100 ország 116 nemzeti és regionális gazdaságának adatait foglalja össze. Az IDC elemzői több mint fél évet töltöttek az adatok összegyűjtésével, míg az Ipsos mintegy 15 000 üzleti és lakossági felhasználóval töltette ki kérdőívét. A tanulmány a számítógépeken futó szoftverek – beleértve az operációs rendszereket, rendszer szoftvereket és egyedi alkalmazásokat, valamint az ingyenes és nyílt forráskódú programokat is – körét fedi le.

A Business Software Alliance (BSA) évek óta hasonló metodika alapján készíti el állapotfelmérését a világ illegális szoftverhasználti szokásaival kapcsolatban. Az idei számokat a tavalyi eredménnyel összevetve az látszik, hogy az illegális szoftverhasználat világszinten mért 42 százalékos aránya változatlan maradt. Ehhez képest az jogtalanul telepített programok összeértéke az egy évvel ezelőtti 59 milliárd dollárról 63,4-re nőtt. Ennek oka a fejlődő országok piacának bővülése jelenti. Jellemzően ezekben az országokban (Kína, India, Brazília, Oroszország stb.) regisztrálnak kirívóan magas arányt a jogtalan szoftverhasználatban.

Virtuális kár ■ Nem árt azonban tisztába tenni ennek a sok-sok milliárdos összegnek a valódi jelentését. A kalózszoftverek ádáz ellenségei ezt hajlamosak a jogtalanul használt szoftverek gyártóinál keletkező bevétel- kieséssel azonosítani, azaz úgy állítják be, mintha ekkora kár érte az iparágat és így az egész gazdaságot. Erről azonban szó sincs, hiszen ha varázsütésre lehetetlenné válna a kalózszoftverek használata, akkor az eddig illegális felhasználók nem indulnának meg egy tömbben megvásárolni az Office-t vagy a Photoshopot. Sokkal valószínűbb, hogy jó részük ekkor alternatív, valóban ingyenes, vagy lényegesen olcsóbb termékkel elégítené ki szükségleteit, egy másik csokor szoftverről pedig szimplán lemondanának.

A közel 15 ezer felhasználó bevonásával készített felmérés szerint az emberek 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy eltérő gyakorisággal, de használ kalózszoftvereket. A legelhivatottabb "kalózok" csoportja a teljes megkérdezetti kör majdnem harmadát teszi ki: 31 százalékuk mondta azt, hogy minden esetben illegális programokat használ. Érdekes megállapítása a tanulmánynak, hogy az üzleti döntéshozók körében az átlagnál magasabb (61%) volt azok aránya, akik saját bevallásuk szerint éltek a kalózszoftverek adta költségcsökkentés lehetőségével.

Magyar állóvíz ■ Az itthoni helyzet nem sokat változott az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, és teljesen hasonló trendeket mutat, mint a globális összegzés. Tavaly is, idén is 41 százalék volt a használt kalózváltozatok aránya a teljes szoftverállományban, míg az ezzel okozott eszmei kár 143 millió dollárt tesz ki, ami valamivel magasabb az egy évvel korábban mért 131 milliós nagyságrendnél.

Hazánk ezzel a eredménnyel nem áll sem különösebben jó, sem nagyon rossz helyen. Az USA 19 százalékától messze vagyunk, de szintén óriási a szakadék a mexikói gyakorlattal összevetve, ahol a használt kalózprogramok aránya eléri a 86 százalékot. A környező országok eredményeit nézve szintén vegyes a kép: Ukrajna (84%), Szerbia (72%), Románia (63%), Horvátország (53%) és Szlovénia (43%) területén eltérő mértékben, de magasabb a kalózráta, míg Szlovákia (40%) és Ausztria (23%) hajszálnyival illetve lényegesen kedvezőbb képet mutat.