Egy augusztusi, a hazai internetező közösségre nézve reprezentatívnak tekinthető kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek felel rendszeresen vagy eseti jelleggel, de használja a fájlcserélő hálozatokat. A G Data vírusirtócég megbízásából készült kutatás eredményeiből az is látszik, hogy viszonylag alacsony (21 százalék) azok aránya, akik egyáltalán nem hallottak a torrentezésről.

Az adatokat korcsoportok szerint vizsgálva természetesen az látszik, hogy minél fiatalabb az internetező, annál inkább fölénybe kerülnek a fájlcserélésről tudó, illetve azt aktívan használók. Ennek ellenére némileg meglepő, hogy még a legidősebb 50 év feletti csoportban is minden ötödik netező legalább alkalmanként tölt le valamit a torrentoldalakon keresztül.

Tartalom szempontjából egyértelműen a filmek (79 százalék) és a zenei anyagok (62 százalék) keresettek, de jelentős azok aránya is, akik szoftveres igényükre találnak megoldást a fájlcserélő hálózatokkal.

Szürke zóna marad ■ Bár a fájlcserélő hálózatokon nagy arányban kerülnek szerzői jogokkal védett állományok a felhasználókhoz, az illegális letöltést nehezen tudják megakadályozni a kiadók, gyártók és jogvédő szervezetek. Legutóbb tavaly év végén született jelentős döntés az Európai Bíróságon, amely a belgiumi Artisjusnak megfelelő SABAM beadványát elutasítva kimondta, hogy az uniós internetszolgáltatók nem kötelezhetők rá, hogy azonosítsák vagy szűrjék az egyes tartalmak illegális letöltését és megosztását felhasználóik részéről.

A megkérdezett magyar netezők 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előfordult már vele, hogy a vírusirtója riasztást adott a letöltés során. Ilyenkor azonban sokan figyelmen kívül hagyják a jelzést, és mindenképpen megnyitják a fájlt. Azok egyötöde, akik már találkoztak riasztással, egyenesen úgy gondolja, hogy a gépre telepített védelem minden esetben téved.

„Sokan abban a tévedésben vannak, hogy a vírusirtócégek megegyeztek a többi szoftvergyártóval, és azért adunk riasztást a torrent klienseken érkező fájlokra, hogy gátat szabjunk a legális programok jogszerűtlen használatának. A valóságban azonban a kártevők készítői sűrűn használják a fájlcserélő hálózatokat a vírusok terjesztésére” - fűzte hozzá a kutatási adatokhoz Maulis Csaba, a G Data internetbiztonsági szakértője, aki hangsúlyozza, hogy egyáltalán nem biztonságos megnyitni azokat a fájlokat, melyeket a vírusirtó fertőzöttnek jelez.