Tíz éves fennállását ünnepli a héten az OpenOffice.org Budapesten. Parlamenti megnyitó, államtitkári köszöntőbeszéd, szakmai előadások, kulturális fesztivál - ez mind része a programnak. De mit várhatunk a konferencia három napja után?
Az örök optimisták az utóbbi jó néhány esztendőben mindig kihasználták az új év okozta euforikus hangulatot, hogy kiadják a jelszót: "ez az év a nyílt forrás éve lesz". Aztán telt-múlt az idő és ahogy közeledett az év vége a szkeptikusok egyre népes tábora némiképp fanyalogva, vagy éppen halvány kárörömmel emlékeztetett az év elején tett nyilatkozatokra. A makacs tényeken az évek során született olyan hangzatos nyilatkozatok sem sokat változtattak, mint amilyet az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, Neelie Kroes tett bő két évvel ezelőtt; "... egyetlen állampolgár vagy szervezet sem kötelezhető vagy ösztönözhető arra, hogy zárt rendszereket, zárt kódokat és formátumokat használjon nyílt szabványok helyett...".

Online iroda | Lássuk először is mivel kell szembe nézni mondjuk az OpenOffice-nak ma a piacon. Bár azt gondolhatnánk az irodai szoftvercsomagok terén már jóformán mindent feltaláltak, amit csak fel lehetett, az elmúlt évek mégis tudtak újat hozni bizonyos területeken. A Google, amely eleddig nem volt résztvevője az irodaialkalmazás-piacnak, elindította saját online szolgáltatását,  Google Docs néven. A Microsoft hallgatván az új idők szavára - alig néhány év késéssel - a közelmúltban szintén elindította Office Live szolgáltatását.

Érdemes megjegyezni, hogy bár az offline verzió esetén a cég komoly fegyvertényként említi a szoftvercsomag által nyújtott funkciók igen csak tetemes mennyiségét, a Live tudásában még csak meg sem közelíti a szép emlékű Word for Windows 6.0-át, pedig az még a múlt évezred homályába vesző 1994-es esztendő terméke. Az online változatok mentségére legyen mondva: azon felhasználók miatt, akik a térköz növelését az azóta eltelt több mint 15 évben az mindig az enter billentyű sűrű nyomkodásával érték el, nem is feltétlenül érdemes a Word 6.0 nyújtotta funkciókon többet kínálni.

Elvitathatatlan azonban, hogy a SaaS előnyökkel is jár. Az internetes tárolás adta szabadság, a megosztás lehetősége értékelendő eredmények, persze csak azzal a megjegyzéssel, hogy dokumentumaink tartalmát nem csak az általunk explicit megadott emberekkel, de implicit módon a szolgáltatást nyújtóval is megosztjuk.

Népszerűség | Hiába a számos érv, amely az OpenOffice.org használata mellett felsorolható, a nyugat-európai piaci részesedési eredmények hozzánk valahogy nem gyűrűznek be. Hiába tehát a tény, hogy nem egy frissen indult szoftverremekkel van dolgunk, tíz év mégis csak számottevő idő egy szoftver történetében. Hiába a komoly név a termék mögött, hisz a forráskód megnyitása óta a szoftver fő fejlesztője a Sun Microsystems volt. Hiába az ingyenesség, a teljes magyar fordítás, a jogtiszta használat lehetősége mind a magán-, mind pedig üzleti célra, egy közelmúltban napvilágot látott statisztika alapján az OpenOffice.org hazai részesedése 11 százalék szemben például a német 20, vagy a listát vezető lengyel 22 százalékkal.

Ahogy Ivacs Gabriella - a budapesti konferenciát szervező Open Document Format Alliance Magyarország (ODFA) elnöke - fogalmazott, a nyílt forrású szoftverek magyarországi terjedésének egyik legkomolyabb gátja az ismerethiány. Egy döntéshozónak - legyen az egy cég, vagy egy közintézmény vezetője, de egy civil szervezetnek is - mindenekelőtt fel kell tudnia ismerni azokat az előnyöket, amivel a szabad szoftverek alkalmazása jár. Az ingyenesség ezen előnyök közül csak egy. A valóban nyílt formátumok használata, például az ODF, a megismerhető, átlátható és ezzel együtt ellenőrizhető működés, a szabad terjeszthetőség egy tudatos felhasználó számára épp ennyire fontosak.

Ami nem segít | Magyarország egyelőre nem rendelkezik kifejezetten a nyílt forrású, illetve szabad szoftverek alkalmazására vonatkozó informatikai stratégiával. Bár az előző kormány még az év elején elfogadott egy, a nyílt szabványok támogatásáról szóló törvényt, ez egyáltalán nem jelenti a nyílt forrás preferálását. A nyílt szabványok lényege ugyanis éppen az, hogy bárki, bármilyen kötelem nélkül implementálhatja azokat, függetlenül például attól, hogy szoftverének forráskódját publikálja-e vagy sem.

Valamilyen irányvonal meghatározása ebben a témakörben bizonyos mértékig elejét vehetné az olyan támadásokat, melyek a kormányt érték az elmúlt években az állami szoftverbeszerzések kapcsán. Az ODFA - anno a Miniszterelnöki Hivatalhoz is eljuttatott - tanulmányában az áll, hogy Magyarországon egy parlamenti ciklus alatt közvetlenül 100, közvetetten pedig körülbelül 200 milliárd forint lenne megtakarítható irodai szoftvereken, a piaci verseny helyreállításával.

Ivacs Gabriella szerint a gazdasági megfontolásokon túl más érveket is figyelembe kell venni: a hosszútávú információmegőrzés szempontjából nézve is célszerű a szabad szoftverek használata. Archiválásra, adattárolásra a platform független formátumok jelentenek garanciát, nagy digitális könyvtárak, adattároló rendszerek pedig kizárólag platformfüggetlen, azaz nyílt forráskódú rendszerekre épülnek manapság.

A „data lock-in” csapda elkerülése, a tudatosság, fokozása csak az oktatás révén teremthető meg: például a magyar közoktatásban zajló informatikai oktatás egy paródiához hasonlítható. Már az általános iskolában meg kellene ismertetni a nyílt forrást, a szabad szoftver mozgalmat, illetve annak értékeit az erre fogékony fiatalokkal, hogy a későbbiekben vállalatvezetőként, tanárként, politikusként felelős döntéseket tudjanak hozni.

Az orákulum szava | A szervezők állítása szerint az idei jubileumi OpenOffice.org konferencia éppen ezért nem csak a szakmai programokról szól, hanem nyit a szélesebb közönség felé is. Az augusztus 31 - szeptember 3. között zajló szakmai program több, mint 80 előadást foglal magában; emellett a rendezők egy fesztivállal is készülnek szeptember 1-én a Gödörben. Ide nem csak a szakmabelieket, de felhasználókat is várják, kiállítással, koncertekkel, az OpenOffice 10. születésnapjához kapcsolódó programokkal. Ugyanakkor a konzervatívabb vonal hívei sem csalódhatnak, hiszen a konferencia megnyitójára az Országgyűlésben kerül sor, ahol Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár, valamint Michael Bemmer, az Oracle Office ügyvezetője is köszöntőt mond.

Bár a közelmúltban többen bocsátkoztak jóslásokba az OpenOffice.org jövőjét illetően, dönteni viszont az orákulum – azaz az Oracle – szava dönt. Már amennyiben hajlandó megnyilatkozni. Amit  azonban az Sun év eleji felvásárlása óta nem tett, pedig ezen akvizíció révén számos – a nyílt és a zárt forrású fejlesztés hívei szempontjából egyaránt – jelentős technológiának jutott birtokába.

Ha a terveket érintő megnyilatkozás az Oracle vezetői részéről a budapesti konferencia ideje alatt is elmarad, beszélnek helyettük a közelmúlt eseményei. Az OpenSolaris projekt megszűnt, a Sun korábbi vezető fejlesztői sorra pártolnak el a cégtől, a Google-t a Java technológiához kötődő szerzői és szabadalmi jogok megsértésével vádolják. Mindez egyelőre nem vetít előre különösebben rózsás jövőképet.

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.