Az Európai Bizottság vasárnap jelentette be, hogy már vizsgálja az Anthropic technológiájára vonatkozó exportellenőrzési direktíva gyakorlati következményeit, illetve annak lehetséges diszkriminatív tartalmát a partnerekre nézve. Az MI-fejlesztő pénteken közölte, hogy "azonnal letiltja" legfejlettebb mesterségesintelligencia-modelljeinek használatát az Egyesült Államokon kívül, miután az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva elrendelte a külföldi állampolgárok hozzáférésének felfüggesztését.

Az Európai Bizottság szóvivője, Thomas Regnier nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a piacon megjelent, új generációs MI-modellek jelentős előnyöket kínálnak többek között a kibervédelem területén, de ezzel párhuzamosan komoly kiberbiztonsági aggályokat is felvetnek, amelyeket kezelni kell. Az EB emiatt azon az állásponton van, hogy a vészhelyzeti intézkedésekben nincs helye a megkülönböztetésnek, ami egyébként újabb érv amellett, hogy Európának meg kell erősítenie technológiai szuverenitását.

A washingtoni exportkorlátozás vonatkozik egyrészt az Anthropic Mythos 5 modelljére, amit már a hekkerek szuperfegyvereként tartanak számon, illetve a Fable 5-re, ami az előbbi nyilvános változata, de nem egyértelmű, hogy megkerülhetők-e azok a biztosítékok, amelyek megakadályozzák ilyen irányú felhasználását. A Reuters tudósítása mindenesetre felhívja rá a figyelmet, hogy a lépést az Egyesült Államok szövetségesei is világszerte figyelmeztetésként értékelik a velük fennálló függőségi viszonyukban.

Ha már kockázatokról van szó...

A hírügynökség emlékeztet rá, hogy az ügy rávilágít a mesterséges intelligencia zavaros és bizonytalan szabályozásának újabb vetületére. Az amerikai MI-dominancia a kormányzati elképzelések szerint a technológia exportjára épülne, amelynek révén globális szabványokat is meghatározhatnának, ezt azonban nehéz elképzelni, ha a Fehér Ház magánál akarja tartani a megszakító gombot. Ugyanilyen érdekes, hogy az Anthropic maga hájpolta fel annyira Mythost, hogy azzal akaratlanul is új precedenst teremthetett, amennyiben innentől a legfejlettebb MI-chatbotokat nem lehet csak úgy nyilvánossá tenni.

Visszatérve Európára, az amerikai felhőszolgáltatókat elvileg már rákényszerítették az adatok helyben való tárolására és feldolgozására, a mesterséges intelligencia kapcsán pedig hasonló trendek indultak el, ahogy például Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek is a saját igényeiknek megfelelő MI-modelleket fejlesztenek. Ez természetesen drága mulatság, de a költségeket segít megindokolni, ha az amerikai alternatíva magában hordozza a mostanihoz hasonló kockázatokat – mint ahogy a tőzsdére igyekvő amerikai MI-cégeknek életét sem egyszerűsíti, ha a kormány bármikor karanténba zavarhatja legjobb termékeiket.

Az EU ismét vizsgál és értékel

A Reuters szerint további fontos szempont, hogy a Mythos és a Fable technológiája számos globális fojtóponton haladnak át, legyen szó az MI-csipek ellátásáról gondoskodó tajvani TSMC-ről vagy a gyártáshoz szükséges gépeket szállító holland ASML-ről. Ez vonzóbbá teheti a nyílt forrású megoldásokat, amelyek a felhasználók saját hardverein is futtathatók, és az olyan élvonalbeli nyílt modelleket, mint a kínai DeepSeek vagy az Alibaba Qwen. Európa azonban így is a rossz végén áll a dolgoknak.

A Regnier által emlegetett technológiai szuverenitás alapvető feltétele lenne saját "szuperhekker" technológiájának felépítése, különben védtelen marad az MI-vel támogatott kibertámadások várható hullámával szemben. A fenyegetés pedig nem korlátozódik a Mythosra, amelybe az európaiak korlátozott betekintéssel rendelkeznek: a kínai cégeknél is hasonló fejlesztések zajlanak, amelyekhez azonban még korlátozott hozzáférést sem biztosítanak egyes partnereiknek, ahogy korábban az Anthropic tette.

Az amerikai lépésekre adott európai reakciókból az Euronews itt közölt összeállítást »