Neelie Kroes a kreatív iparágak innovációjáról beszélt a brüsszeli Intellectual Property and Innovation Summit rendezvény nyitóelőadásában, amelyben szerzői jogi reformokat sürgetett a technikai fejlődést nehezen követő uniós szabályozásban. Az Európai Bizottság alelnöke szerint a szélsőséges vagy túlságosan merev álláspontok és az érzelmi alapokra helyezett viták nem teszik lehetővé a probléma összetettségének feltérképezését. A megfelelő egyensúlyt ugyanis csak akkor lehet fenntartani, ha a jogi keretrendszer lépést tart az életmód, a technológia és az üzleti modellek változásával.

Nem elszigetelt kérdés ■ Az EU szerzői jogi direktíváját még 2001-ben fogadták el, ami ráadásul 1998-as bizottsági ajánlásokra épül. Akkor még sem a YouTube, sem a Facebook nem létezett, a videófolyamokról sem hallott még senki, és szó sem volt interakcióról vagy visszacsatolásokról. Persze a változások nem csak a tartalomiparra voltak jelentős hatással: a mai kutatás-fejlesztésben például sok eredmény épül a meglévő adatok felhasználására és módosítására. Az adat- és szövegbányászati módszereken klinikai áttörések múlhatnak, amelyeket hátráltat a túlhaladott és tagállamonként különböző szerzői jogi szabályozás.

A digitális ügyekért felelős uniós biztos elmondta: a '98-as állapotokhoz képest azt tartja a legfontosabb eltérésnek, hogy akkoriban kevesek kezében összpontosult az alkotás és az elosztás tevékenysége, ami mára mindenki által kivihetővé vált. Más szóval az eltelt másfél évtized alatt demokratizálódott az innováció folyamata, így a szerzői jogi szabályozást sem lehet elszigetelt feladatként kezelni. A tartalomvédelem vagy az árva művek esetében ugyan már készültek EU-javaslatok a több területre érvényes engedélyezés elősegítésére, ám ez közel sem ad választ az összes problémára.

Európai versenyhátrány ■ Neelie Kroes úgy véli, azonnali és alapvető szerzői jogi reformra van szükség, olyan kérdéseket is feltéve, mint hogy az aktuális rendelkezések támogatják vagy akadályozzák az életmentő tudományos kutatásokat, illetve megkönnyítik vagy megnehezítik az embereknek, hogy digitális formában terjesszék saját kreatív tartalmaikat. Az uniós biztos szerint nem várható el egy páneurópai vállalattól, hogy huszonhét féle szabályrendszer között lavírozzon, még akkor sem, ha azok egységes keretrendszerre épülnek. Az amerikai platformok eközben gond nélkül értékesíthetők egy több százmilliós piacon.


A holland EU-biztos üdvözölte, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) nemzetközi szinten vizsgálja a szükséges kivételeket és korlátozásokat, míg az Unión belül több tagállam is felismerte a reformok szükségességét, és saját területén próbálja ki az új elképzeléseket. A közös európai piac lehetőségeire építő, a töredezettséget megszüntető megoldás ennek ellenére még nem igazán körvonalazódik, a késlekedés pedig luxus az EU jelenlegi helyzetében.

Ezt a konferencia többi előadója is hasonlóképpen látja: Ian Hargreaves, a Cardiff University digitális gazdasággal foglalkozó professzora például kiemelte, hogy a területnek égető szüksége volna a kedvező szabályozási környezetre, ahogy a folyamatosan zajló generációváltás során egyre többen vannak a "digitális bennszülöttek". Hargreaves szerint Európa a tradicionális módszerek miatt nem tud mit kezdeni a Szilícium-völgy sebességével és felforgató megoldásaival, ami az online keresést, az eszközgyártást, a tartalom gondozását vagy a felhasználói tartalom előállítását illeti. A professzor abban bízik, hogy a szellemi tulajdon és az internet kiaknázása iránt megnövekedett politikai érdeklődés végül merész és jól időzített javaslatokat eredményez majd.