Egy csoportmunkát és közösségi médiát vizsgáló tanulmányból kiderül - a felhasználók még mindig képtelenek elszakadni az e-mailtől, miközben a legtöbben tisztában vannak a technológia korlátaival.

A Harris Research idén januárban vizsgálta meg, hogy milyen arányban használják az informatikában használatos csoportmunka- és kommunikációs megoldásokat, és melyikről mi a leggyakoribb vélemény.

A kipusztíthatatlan | A legfontosabb kérdés arra vonatkozott, melyik technológiát használják leggyakrabban csoportmunkára - a válasz alapján azonban egyáltalán nem valamilyen erre dedikált megoldás a nyerő, hanem az 1971-ben "született" e-mail. Persze a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy nem ez a legmegfelelőbb eszköz a közös munkára, sőt, jó részük szerint a kommunikációra sem, ám elterjedtsége és elérhetősége miatt kénytelenek ennél a módszernél maradni.

Lássuk, mi a négy leggyakoribb ellenérv az e-mail ellen:

a válaszadók 40 százaléka szerint a felesleges információkat tartalmazó levelek, körüzenetek és egyéb érdektelen tartalom böngészése és kimazsolázása energiát és időt vesz el a munkától;
32 százalékuk szerint a valós idejű együttműködés helyett időben késleltetett, így nem hatékony és hibákra ad lehetőséget;
minden negyedik válaszadó kifogásolta a csatolható állományok méretkorlátait és általánosságban a hozzárendelt tárhely méretét;
21 százalék pedig a nagy számú e-mail hatékony rendezhetőségének hiányát is megjelölte.

Modernebb alternatívák | Az eredmények alapján elenyésző volt ugyan az a kilenc százalék, akik számára már nagyobb jelentősséggel bír valamilyen alternatív csoportmunkát támogató megoldás az e-mailnél, ám az elektronikus leveleket preferálók többsége is használ más megoldásokat valamilyen mértékben. Ezek a következőképpen oszlanak meg:

66 százalékuk használ megosztott erőforrásokat, például szervereken lévő közös mappákat, többek által szerkeszthető dokumentumokat - ebbe a kategóriába tartoznak a felhő alapú rendszerekben megosztott állományok is;
szintén 66 százalék jelölte meg a hang alapú kommunikációt, például a konferenciabeszélgetéseket;
a web-konferenciák aránya már csak 55 százalékos;
érdekes módon a jóval elterjedtebbnek tűnő azonnali üzenetküldőket (Messenger, GTalk, Skype, stb.) csupán 34 százalékuk használja;
17 százalék pedig a különböző közösségi oldalak egyes funkcióit is csoportmunkára használt megoldásként jelölte meg.

A Cisco által kezdeményezett felmérés arra mutat rá, hogy bár egyre több dedikált csoportmunka-szolgáltatás vagy ezt segítő alkalmazás létezik, a felhasználók csak nagyon lassan mozdulnak ezek irányába - annak ellenére, hogy egyáltalán nem elégedettek az e-mail által nyújtott lehetőségekkel. A Cisco műszaki igazgatója, Duncan Greatwood szerint tehát olyan módszereket kell kifejleszteni, amelyek az e-mailen alapulnak, vagy használatában hasonlítanak arra, ám a felmérésben kifogásolt szolgáltatásokkal vannak összedrótozva - azonnali beszélgetés, a közös tárhely és a megosztott dokumentumok szorosan együttműködő elegye lehet az, amely végre a felhasználók számára is elég vonzó lehet ahhoz, hogy váltsanak.
 

Az MI-ügynökök olyan káoszt okozhatnak, amire nem ártana felkészülni

Ha a mesterségesintelligencia-ágenseket alkalmazó cégek elmulasztanak bizonyos feladatokat, akkor súlyosan megfizethetik az MI-felhajtás árát.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.