A világ adatközpontjaiban zajló információáramlás az elkövetkező években a négyszeresére nő. Mindeközben 2016-ban a forgalom kétharmada már a még gyorsabban növekvő cloud computinghoz lesz köthető - állítja a Cisco.

A felhőalapú adatforgalom 2011-hez képest öt év alatt a hatszorosára nő, miközben az adatközpontokon keresztül futó információfolyam nagysága világviszonylatban megnégyszereződik - derül ki a most másodszor publikált Cisco Global Cloud Index felmérésből. A felmérésssel a hivatalos indoklás szerint a többek között hálózati eszközöket szállító Cisco előrejelzést kíván adni a piaci szereplőknek az adatközpontokban és a felhőben várható adatforgalomról, kellő időt biztosítva a trendekből adódó kihívások felmérésére és a felkészülésre.

A kutatás szerint 2016-ra a nemzetközi adatközponti forgalom a jelenlegi négyszeresére nő és összességében eléri az évi 6,6 zettabájtot. Ezen belül a felhőalapú adatforgalom a 2011-ben mért 683 exabájtról 2016-ra a hatszorosára, 4,3 zettabájtra bővülhet, ami 44%-os összesített éves átlagos növekedési arányt (CAGR) jelent.

Az adatforgalom régiók szempontjából nem egyenletesen bővül az előrejelzés szerint. Legdinamikusabban az alacsony bázisértékkel rendelkező közel-keleti és afrikai térség növekszik az elkövetkező években, miközben az élen egy váltásnak lehetünk majd tanúi. Az ázsiai szektor adatforgalma ugyanis a tavalyi éves 216 exabájtról 2016-ra 1536 exabájtra (1,5 zettabájtra) duzzad, miközben a most 261 exabájt forgalmat bonyolító észak-amerikai régió "csak" 1126 exabájtra hízik. A közép- és kelet-európai térség ebben az összevetésben a középutat képviseli: a tavalyi 54-ről várhatóan 295 exabájtra bővül az adatközpontokon átmenő információ mennyisége.

Ami a felhőalapú adatforgalom növekedési ütemét illeti, a 2011 és 2016 közötti időszakban a leggyorsabb növekedés a közel-keleti és afrikai régióban várható (átlagosan évi 79 százalékos bővüléssel), ezt követi majd Dél-Amerika (évi 66 százaék) és Közép-Kelet-Európa (évi 55 százalék). A felmérés szerint 2014 lesz az első olyan év, amikor a terhelések mérlege már a cloud dominanciáját mutatja. Két év múlva a teljes terhelés 52 százaléka már felhőkörnyezetben dolgozódik fel, szemben a hagyományos informatikai térben "realizált" 48 százalékkal.

A kutatásról:

A Cisco Global Cloud Index (2011–2016) mutatót az IP-alapú adatközponti és a felhőalapú forgalom növekedésének és trendjeinek nemzetközi szintű előrejelzésére dolgozták ki. A Cisco Global Cloud Index modellezésen, valamint különböző elsődleges és másodlagos források elemzésén alapul, beleértve a világ számos adatközpontjának elmúlt éves forgalmából származó több mint 40 terabájt méretű mintát, az elmúlt két év során elvégzett 90 milliót meghaladó számú hálózati tesztet, valamint más szervezetek piackutatásait.

Központok közt  Talán nem mindenki számára evidens, hogy az adatközpontok forgalmának túlnyomó részét nem a netezők, hanem maguk az adatközpontok és a felhőben zajló műveletek generálják, a végfelhasználók számára jellemzően láthatatlan tevékenységekkel. A Cisco előrejelzése szerint 2011 és 2016 között az adatközponti forgalom körülbelül háromnegyede az adatközpontokon belül marad, és tárolási, hitelesítési illetve fejlesztési adatokból tevődik majd össze. Az adatközponti forgalom további 7 százaléka a különböző adatközpontok között keletkezik majd, elsősorban a biztonsági mentési és adatreplikációs eljárások, valamint a szoftver- és rendszerfrissítések révén. Az adatközponti forgalom fennmaradó 17 százalékát a felhasználók felé irányuló műveletek – internetes böngészés, elektronikus levelezés és videófolyamok – teszik ki.

Mi fér bele 6,6 zettabájtba? Néhány példa:

 92 trillió órányi zene – ez körülbelül annyit jelent, mintha a bolygónk valamennyi lakója másfél éven keresztül folyamatosan zenét hallgatna.

 16 trillió órányi webkamerával bonyolított üzleti konferencia – ez nagyjából annak felel meg, mintha a Föld valamennyi munkavállalója napi 12 órányi webes konferenciát bonyolítana.

 7 trillió órányi nagyfelbontású (HD) videó – ez körülbelül olyan, mintha a világ teljes népessége napi két és fél órán keresztül folyamatosan nagyfelbontású videóközvetítést nézne.

Bug bounty programot hirdetett a legaktívabb hekkercsoport

Nem ismert sérülékenységek felfedezéséért általában az érintett cégek szoktak fizetni biztonsági szakembereknek. Ebben az esetben viszont egy bűnözői csoport ajánlott díjazást azoknak, akik hajlandók velük együttműködni.
 
Éltek már vissza a bankkártyaadataival? Ha nem, akkor azt nagy valószínűséggel egy csalásfelderítő rendszernek köszönheti.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.