Az OECD adatai alapján az Egyesült Államok lényegesen rosszabb pozícióba került az internetelérés átlagos ára és gyorsasága tekintetében az utóbbi években. Az egykor dobogós USA ma már csak a 15. helyen van. Magyarország viszont bent van a legjobb 12-ben.

A Bloomberg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) azon listájára hivatkozva közölte a hírt, amely az országokban elérhető internet-szolgáltatások ára és sebessége alapján rangsorolja a nemzeteket. A tíz évvel ezelőtt még harmadik helyen lévő USA mellett alaposan elment jó pár ország, hiszen a mostani rangsorban már csak a 15. pozíciót foglalja el.

Az amerikai gazdasági hírügynökség anyagában többek között Magyarországot is konkrétan megemlítik, mint egyikét azoknak az országoknak, ahol olcsóbban, gyorsabban lehet netezni.

Az amerikai NDK | Amerikában ugyanakkor azonnal felmerült a sürgető igény arra, hogy ezen a trenden változtassanak. Az adatokra reagálva a Szövetségi Telekommunikációs Bizottság (FCC) elnöke, Julius Genachowski megemlítette, hogy valóban nem engedheti meg magának az USA, hogy karba tett kézzel nézze, ahogy más országokban gőzerővel fejlesztik a rendszereket.

Ennek megfelelően egy 16 milliárd dollárnyi fejlesztési tervvel állt elő, amely elsősorban a sávszélesség növelésére, továbbá a vezeték nélküli hálózatok kiterjesztésére koncentrálna. A Nemzeti Szélessáv Program célja az, hogy 100 millió amerikai otthonba jutassanak olyan minőségű elérést, amellyel Portugália és Japán már ma is rendelkezik.

5 százalékot adna magából az amerikai kormánynak az OpenAI

Sajtóértesülések szerint a világ egyik legjelentősebb MI-fejlesztője ugyanezt várná el az összes nagy belföldi riválistól, hogy aztán a hatalmas csomag felett egy állami alapkezelő őrködjön. Az ötlet mögött a technológiával szembeni ellenállás és a szabályozás felpuhítása állhat.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.