Megkezdte az óvatos felfelé araszolást a Telenor Magyarország az idei első három hónapban. A közzétett első negyedéves mutatók közül az árbevétel, a kamat és adófizetés előtti eredmény (EBIT) illetve az egy előfizetésre jutó átlagos havi árbevétel (ARPU) is nőtt 2011 első negyedévéhez képest.

Növekedésnek látszó csökkenés ■ Ha közelebbről megvizsgáljuk a számokat, már nem feltétlenül ennyire pozitív a kép, hiszen az árbevétel mindössze jelképes mértékben, alig 0,3 százalékkal lett jobb, mint egy évvel korábban. A bevételekre negatív hatással volt a hívásvégződtetési díjak januári hatósági csökkentése, viszont bizonyos egyszeri tételek javították a végső összeget. Reálértéken számolva azonban ez az eredmény továbbra is erős csökkenést jelent, hiszen a KSH adatai szerint 2011-ben 3,9 százalékos volt az infláció. Pozitív fejlemény azonban, hogy a hangalapú bevételek hosszú idő óta első ízben mutattak nominális növekedést.

A vállalat aktuális üzleti eredményésségét tükröző EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) több mint félmilliárd forinttal lett jobb, ami negyedéves összevetésben 4 százalékos javulást mutat a cég EBITDA rátájánál. Az EBIT ennél is nagyobb mértékű javulása elsősorban annak köszönhető, hogy idén alacsonyabbak voltak az amortizációs költségek, mivel a Telenor a hálózatmodernizációs program keretében lecserélte a régi hálózati elemeket.

Bár - elsősorban a feltöltőkártyás ügyfelek lemorzsolódása miatt - a társaság előfizetői köre bő egy százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban, ám az előfizetésekre jutó átlagos bevétel közel két százalékkal tudott nőni. A használatban lévő kártyák száma alapján a Telenor nagyjából tartja szűk 32 százalékos piaci részesedését.

Újabb csapás ■ A negyedéves számokhoz fűzött kommentárjában a cég vezérigazgatója bírálta a tervezett telefonadó ötletét. Christopher Laska úgy látja, a megindult növekedést veszélyezteti a beszélgetési percenként és sms-enként felszámítandó új adó. "Az adó jelenlegi formájában rendkívüli módon befolyásolhatja a felhasználói szokásokat, negatív hatással lehet az árbevételünkre, továbbá csökkenti a távközlési szolgáltatásokból származó előnyöket Magyarországon. Ezenfelül az adó bevezetése erőforrásokat vonhat el a szolgáltatásaink bővítését célzó, más fejlesztésektől” – írta a vezérigazgató. Chistopher Laska felrótta azt is, hogy a növekedési pályára való visszatérést megnehezíti a kiszámíthatatlan piaci környezet.

A percenkénti forgalom után fizetett adó ötlete néhány hete került napvilágra, ám ennek részletei még most sem teljesen ismertek. Az utóbbi napokban a távközlési szolgáltatók egyeztettek a kormányzattal az ügyben, de a fentiekből látszik, hogy nem sikerült mindkét fél számára megnyugtató eredményre jutni.