A közösségi oldal egyik legrégebbi befektetője 400 millió dollár értékben szabadult meg részvényeitől, hogy ezzel egy időben majdnem ugyanennyit invesztáljon egy magyar származású biofizikus szervnyomtatást kutató vállalkozásába.
Miután augusztus közepén feloldották a Facebook papírjainak korábbi, az elsődleges részvénykibocsátás előtti tulajdonosokra vonatkozó eladási tilalmát, a közösségi oldal egyik legkorábbi támogatója is megszabadult részesedésének jelentős hányadától. A frankfurti születésű Szilícium-völgyi befektető,
Peter Thiel 2004-ben félmillió dollárral szállt be az akkor még ismeretlen Facebookba, 10 százalék körüli tulajdonrészt és egy igazgatótanácsi helyet vásárolva magának. Idén májusban, a cég tőzsdei megjelenését követően Thiel már eladott 16,8 millió részvényt összesen 638 millió dollárért, ezúttal pedig
jóval alacsonyabb áron újabb 20,6 millió darabtól vált meg közel 400 millió dollár fejében.
A kezdeti befektetés nyolc év alatt több mint kétezerszeres nyereséget hozott, ami önmagáért beszél. Thiel azonban gyakorlatilag kiszállt az boltból, mivel portfóliójában "csak" 5,6 millió Facebook-részvény maradt – erre a kommentárok szerint igazgatótanácsi székének megőrzéséhez van szüksége, amelynek a továbbiakban is jó hasznát veszi egyéb vállalkozásaiban és kapcsolatainak fenntartásában. A legtöbb forrás kiemeli, hogy ezúttal a bizalmatlanságnak olyan jeléről van szó, amely az eladási tilalom lépcsőzetes feloldásának nyomán a későbbiekben egyre látványosabbá válik majd, mivel a bennfentesek szerint a Facebook még most, a kibocsátási árfolyam felén állva is rettenetesen túl van árazva.
Szervet a nyomtatóból ■ Érdekesség, hogy az ügynek egy meglehetősen közvetett magyar vonatkozása is van: Peter Thiel alapítványa ezzel egy időben majdnem ugyanennyit, 350 millió dollárt fektetett a Missouri állambeli
Modern Meadow biotechnológiai projektbe, amelynek alapítói és vezetői között magyar származású tudósokat találunk. A vállalkozás talán idehaza is közismert arca
dr. Forgács Gábor biofizikus, aki Organovo nevű cége élén a három dimenziós
szervnyomtatás kutatásában ért el látványos eredményeket.
Az úgynevezett bioprinter szerveket egyelőre nem nyomtat, de alapvető szöveteket már igen. Ez idővel alkalmassá teheti például élelmezési célokat szolgáló hús vagy ipari felhasználásra szánt bőr előállítására, később viszont utat nyithat az emberi szervek mesterséges előállítása felé. Ez töredékére csökkentené a transzplantációkhoz a kapcsolódó, gyakran években mérhető várakozási időt, és kiküszöbölné az immunreakciót (kilökődést) is, forradalmasítva a szervátültetést.
