Igaz, hogy világszinten alig néhány hete is ölre mentek a különböző táborok képviselői azzal kapcsolatban, hogy az Internet Explorer elvesztett-e vagy sem első helyét, itthon a kép ennél sokkal egyértelműbb. Az NRC a Netidők című rádióműsor számára készített friss kutatást a hazai netezési helyzetről, amiből kiderült, hogy a Microsoft böngészőjének hosszú évek óta tartó hazai térvesztése nem állt meg: jelenleg a megkérdezettek alig hatoda nyilatkozott úgy, hogy Explorert használ a netezéshez.

Az itthoni felmérés ezen statisztikája egyébként szinte tizedszázalékra megegyezik a StatCounter Magyarországra vonatkozó adataival. A lenti képen az elmúlt egy év alakulását szépen mutatják a felfelé ívelő zöld (Chrome) illetve a lefelé tartó barna (Firefox) és kék (Internet Explorer) vonalak.

Cserepadra szorult ■ Visszatérve az NRC hazai felmérésére: a vállalat adatai szerint Magyarországon a 18-69 éves internetezők 46 százaléka Firefoxot, 37 százaléka Chrome-ot használ leggyakrabban, míg az IE-t csupán a felhasználók 12 százaléka említi elsőszámú böngészőnek. Igaz, a többség nem kötelezi el magát teljesen egyetlen böngésző mellett: a netezők egynegyede legalább kettőt használ rendszeresen, azok aránya pedig, akik fő böngészőjük mellett legalább alkalmanként használnak mást is, közel 70 százalék. 

Az Explorer korábbi uralkodása (2008 elején még itthon is magasa vezetett) láthatóan nem múlt el azért nyomtalanul. A megkérdezett ezer internetező 90 százaléka használta a böngészőt, ez hasonló arány, mint a Firefox esetében, utóbbit azonban a netezők háromnegyede még ma is használ alap vagy kiegészítő megoldásként. Az egyre népszerűbb Chrome pedig úgy van ott a hazai internetezők kétharmadának életében, hogy 25 százalék még sosem próbálta ki.

Kognitív disszonancia helyett ■ Az is kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek - programtól függetlenül - általában nem ítélik meg reálisan saját böngészőjük piaci helyzetét. A felhasználók 41 százaléka vélekedik úgy, hogy a ténylegesen vezető Firefox a legnépszerűbb, 27 százalék az Internet Explorert, 21 százalék pedig a Chrome-ot képzeli piacvezetőnek. A Firefoxot elsődleges böngészőként használóknak alig fele értékeli helyén a program pozícióját, ezzel szemben az Explorer-használók 57 százaléka meg van győződve arról, hogy még most is ezt használják legtöbben.

Amikor saját böngészőjükről kérdezték a résztvevőket kiderült, hogy az Internet Explorer megítélése egyértelműen rosszabb, mint a másik két programé. A felhasználók szerint a Chrome valamivel jobb, mint a Firefox: gyorsaságban, stabilitásban egyértelműen kedvezőbb értékelést kapott, egyszerűségben, testreszabhatóságban és a bővítmények tekintetében ugyanakkor a két böngészőt hasonlóan ítélik meg használóik.

A kutatási adatok alapján a magyar internetezők jelentős részének komoly hiányosságai vannak a böngésző fogalmáról, illetve arról, hogy pontosan milyen programot használnak. Segítség nélkül csupán a megkérdezettek fele tudott valamilyen böngészőt említeni: tízből kilencen nevezték meg a Mozilla Firefoxot, nyolcan az Explorert és hatan a Chrome-ot. A másik közel 50 százalék ugyanakkor vagy nem tudott válaszolni a kérdésre, vagy valami egész másra gondolt: sokan voltak akik a böngésző kifejezés hallatán a Google-ra, vagy valamilyen linkgyűjteményre asszociáltak.

Fele sem igaz? ■ A böngészőkkel kapcsolatos felméréseket egyébként illik kellő távolságból és megfelelő óvatossággal vizsgálni. Erre jó példa a korábban említett, vitatott Explorer-trónfosztás esete. Akkor készítettünk is egy összehasonlító grafikont két olyan mérési módszer eredményeiből, melyekről a mögöttük lévő szervezetek egyaránt azt állítják, hogy a reális állapotokat tükrözik.