Az internet hazai össztermékből való közel 4 százalékos részesedése igen előkelő helyre teszi hazánkat a technológia üzleti célú kihasználásában, de ennek ellenére a kisvállalkozások körében még bőven van hová fejlődni.


Vegyes eredmény ■ A héten egy sajtóbeszélgetés keretében bemutatott McKinsey-tanulmány fenti grafikonjából jól látszik, hogy Magyarország mind a fejlett, mind a feltörekvő országokkal való összevetésben biztató mutatóval rendelkezik. Ezt elsősorban az informatikai ágazat erős exportjának köszönheti. A lakosság internetes fogyasztása ugyan szép ütemben emelkedik, de a webes költések még mindig csak csupán a teljes kiadás egy százalékát teszi ki.

Az elektronikus kereskedelem fejlődéséhez jó alapot nyújt az, hogy a társadalmon belül relatíve magas az internethez köthető készségek szintje, valamint a tanulmány pozitívumként említi a fejlett csomagszállítási rendszert is. Problémát okoz viszont az, hogy itthon az online fizetési képesség (és az ezekbe vetett bizalom) jelentősen elmarad a fejlettebb országokban tapasztalható állapotokhoz képest. Szintén van hová fejlődnie a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek jó része még mindig nem fedezte fel az internetben rejlő üzleti lehetőségeket.

Kiaknázatlan terep ■ A tavaly ez utóbbi elősegítésére létrejött Neten a Cégem kezdeményezés egyéves eredményeit bemutató sajtóbeszélgetésen idézték az Ipsos felmérését, miszerint a magyar kisvállalkozások több mint felének nincs céges honlapja, webshoppal pedig alig minden hatodik rendelkezik. Beszédes adat az is, hogy miközben az interneten vásárlók már majdnem fele használja bankkártyáját erre a célra, a megkérdezett, webshoppal rendelkező kereskedőknek csak az ötöde biztosítja ezt a lehetőséget. A hazai gyakorlatban még mindig nagyon erős a jelenléte a hagyományos banki átutalásnak és az utánvéttel történő vásárlásnak. Ha ezeket a megoldásokat az elkövetkező években sikerül kiegészíteni más, fejlettebb online tranzakciós lehetőségekkel, az nagyban elősegítheti a szektor további bővülését.