Vasárnap lesz tíz éve annak, hogy az Egyesólt Államokat példátlan méretű terrortámadás érte. A tragédia után az amerikai kormányzat informatikai megrendelései is másként alakultak, mint előtte.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások számos területen nyomot hagytak az Egyesült Államok és a kormányszervek működésében is. Ezek közé tartozik a védekezést, felderítést és a gyors reagálást egyaránt elősegítő technikai eszközök, rendszerek beszerzésének mikéntje is.
A biztonsági cégeknek jól jöttek a sötét fellegek
Pénz nem számít... ■ Természetes módon az állami megrendelések nagyságrendje meredeken emelkedett 9/11 után, ami hatalmas piaci lehetőségeket teremtett az ezekben a technológiákban érintett szállítók számára. A támadás következményeként állították fel 2003-ban a huszonkét ügynökséget összefogó belbiztonsági minisztériumot (Department of Homeland Security - DHS).
A kormányzati szerv 2007-ben például már 58 milliárd dollárnyi megrendelést adott a nemzetvédelemmel összefüggő projektekre. Ezt az összeget az egyes szövetségi államok, városi önkormányzatok még a becslések szerint további 20-30 milliárdos megrendeléssel toldották meg.
Pénz tehát volt és van is a rendszerben, de a DHS-nél ennek ellenére kiemelt fontosságú lett, hogy ezek a dollárokat a lehető leghatékonyabban költsék el. A 2001-et követő években felállított eszközök vagy nem képesek megfelelő biztonsági szintet teremteni, vagy annyira zavarják a mindennapi életet (például a reptéri ellenőrzések során), hogy joggal váltanak ki kritikus megjegyzéseket.
...vagy mégis ■ A fentiek fényében a kormányzat levonta a tanúságot, miszerint képtelen volt lépést tartani a technológiai fejlődéssel, és ezért elsősorban a korábban alkalmazott fejlesztési és beszerzési procedúrát okolják. Így ahelyett, hogy házon belül állítanának fel rá szakértői csoportot, vagy egyszerű megrendelést adna le egy magáncégnek, a DHS megérteti a potenciális szállítókkal, hogy amit neki fejlesztenek, az szövetségi és önkormányzati szinten is eladható, csakúgy mint a versenyszféra bizonyos cégeinek (például közlekedési társaságok, reptérüzemeltetők stb.).
Ez az új hozzáállás azt eredményezi, hogy a DHS a konkrét megrendelés méretéhez képest lényegesen olcsóbban tud hozzájutni az igényeinek megfelelő eszközökhöz. Ennek egyik első példája az a robbanásbiztos kamera volt, amelyet maximum 200 dollárért kellett a gyártónak szállítania. A projektre 29 vállalat pályázott, és a nyertes cég megoldása ma már a többi kormányzati szerv és a magáncégek számára is megvásárolható.
