Úgy tűnik, ma négy cég határozza meg, merre is halad az informatikai eszközök fejlődése: az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google. Ők négyen mintha fénysebességgel rohannának el a piac mellett. Vagy mégsem?
Hirdetés
 
Ki beszél ma Microsoftról? Meg IBM-ről? Persze: vannak még szoftverfejlesztők, PC- és szervergyártók, de ma már minden cég igyekszik szolgáltatóként megjelenni a piacon. Ma minden szolgáltatás – és a szolgáltatás felől érkező cégek mintha jobban is értenék ezt a világot.

Nagyon érdekes tendenciákat rajzol ki, amit ezek az a nagy szolgáltató cégek – nevezzük őket új szoftveróriásoknak – csináltak és mondtak az elmúlt időszakban, állítja a Wall Street Journal egy közelmúltbeli cikke. Ennek azonban csak egy eleme az, hogy például a Google és Amazon ma már nemcsak szoftverfejlesztőként és globális szolgáltatóként, hanem egyre inkább hardvergyártóként is fontos szereplője lesz a piacnak, és emígy egyre inkább konfrontálódnak az Apple-lel. De nem csak az Apple pozícióit veszélyeztetik a többiek: egymás piacába is rendre – sőt egyre inkább – beleharapnak.

Ahogy például a Google a Motorola Mobility felvásárlásával a gyártók okostelefon-piaci pozícióira jelent veszélyt, vagy ahogy az Amazon a Kindle Fire-rel a tabletpiacon csap össze az almás céggel, úgy jelenhet veszélyt a Google-re Mark Zuckerberg egy szeptemberi kijelentése, miszerint fel kívánják turbózni a Facebook keresőképességeit, sőt ennek nyomán novemberben már a Facebook és a Yahoo együttműködéséről is lehetett olvasni.

Aztán itt van az hirdetési piac – amiben egyre komolyabb tényező lesz a mobil felület. A mobil integráció fontosságáról amúgy Mark Zuckerberg is hosszasan értekezett szeptemberben egy konferencián. Azt állította – és nyilván nem a levegőbe beszélt –, hogy a Facebook sokkal több pénzt fog keresni a mobilokból mint a számítógépekből.

De milyen jövőképpel futhat neki 2013-nak az a négy cég, amelyekről ma a legtöbbet beszélnek?



Jeff Bezos: az Amazonnak a tartalom hozta a pénzt

Amazon – ezerarcú óriás Furcsa leírni az Amazon kapcsán, pedig a fő tevékenységét tekintve ez a lényeg: a cég alapvetően webes kiskereskedő. Kínálata is olyan széles, mint egy klasszikus szatócsbolté. Ehhez képest idén sikerült felborítania a tabletpiacot, és jövőre tervezi piacra dobni okostelefonjait. Ha az agresszív árazáspolitikája a telefonoknál is megmarad, akkor nem csak az Apple, de a Samsung is felkötheti a felkötnivalót.

Az Amazon persze elsősorban a kereskedésben jó. Különösen az elektronikus könyvek, a játékok és appok terén – és neki megvan az a lehetősége, hogy a profitot ne a készülékeken, hanem az azokon keresztül generált forgalmon kasszírozza be, azaz amit veszít a hardveren, busásan megtérülhet az egyéb termékek eladásának növekedésén. 2010-ben például, amikor először haladta meg az e-könyvek eladása a hagyományos könyvekét az Amazonon, azt megelőzően csökkentették a Kindle olvasók árát. Akkor a döntés hatására rövid időn belül megháromszorozódott az e-könyvek eladásának volumene.



Tim Cook: előre a Steve Jobs-i úton?

Apple – mindenki támadja... Az Apple sikerágazata az iPhone, ahol azonban a Samsung irdatlan tempóban jön föl. Bár a harmadik negyedévre a globális okostelefon-piac 15 százalékát birtokolta, sőt növelni is tudta több mint 1 százalékkal a részesedését az iPhone 5-nek köszönhetően, a Samsung ez idő alatt a piac közel harmadára tette rá a kezét, és majdnem 9 százalékkal tudta növelni a részesedését a teljes világpiacból. Ugyanakkor az Apple másik sikerágazata, a tablet sincs biztonságban. Az Amazon, amelynek vélhetően jövőre nyílik a magyarországi webáruháza, elképesztő agresszivitással nyomja a piacot az áraival. És akkor az különböző androidos tabletekről nem is beszéltünk, ahogy arról sem, hogy sok PC- és tabletgyártó remél új lendületet a Windows 8-tól.

Az Apple persze Steve Jobs nélkül is folyamatosan keresi az új lehetőségeket, például az okostévék területén – ahol ismét a Samsunggal akaszthat tengelyt. Az Apple TV projekt nem új, azonban eddig nem volt látványos előrelépés ezen a téren. Tavasszal még az is felröppent – bár később cáfolták –, hogy az Apple megvenne egy német tévégyártót.

Úgy tűnik, a hangvezérlésben is lát még lehetőséget a cég, legalábbis erre utal, hogy lehalászta az egykori amazonos William Stasiort, aki korábbi cégénél a keresőszolgáltatások szakértője volt. Az Apple pedig a válaszadást kívánja javítani a Siriben, ami alapvetően keresőprobléma.



Mark Zuckerberg: kereskedelem és keresés igen, hardver nem?

Facebook – a legnagyobb kihívás a tőzsde volt A Facebook legnagyobb dobása idén kétségtelenül a tőzsdére lépés volt.  A 38 dolláros árfolyamon kibocsátott papírok végül az év végére 27 dollár körül állapodtak meg, de volt időszak, amikor 18 dollár alá is csúszott a papírok ára. A fordulat nagyjából szeptemberre tehető, amikor is egy konferencián Zuckerberg arról beszélt, hogyan lesz még több pénz a Facebookból. És ez is határozhatja meg a cég jövő évi programját: átalakítani, elsősorban az okostelefonokhoz igazítani a közödsségi oldalt a fentebb idézett Zuckerberg-mondás szellemében.

A stratégia első eredményei már az október végi gyorsjelentésben is megmutatkoztak: a cég legdinamikusabban növő szegmense a mobil volt. Sokak szerint logikus lépés lenne, hogy a mobil irányába tett erőteljes lépéseket egy saját készülék is nyomatékosítsa – erről újra és újra röppennek fel hírek, amiket Zuckerberg rendre cáfol, sőt szerinte elhibázott stratégia is lenne beszállni erre a piacra. Ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy mintha a HTC-vel közösen terveznének olyan telefont, amely egy módosított Androidra épülne, és elsősorban a közösségi oldal alkalmazásainak futtatására lenne kihegyezve. Ezeket a feltételezéseket természetesen mindkét cég cáfolja. (Eközben a távol-keleti gyártó az Amazonnal már szoros szövetséget kötött.)

Facebookkal kapcsolatban szintén arra számítanak, hogy jövőre felágaskodik a keresőkínálataira. Ebben a hónapban ez kibocsátott egy olyan új mozgó jellemzőt, ami felhasználóknak segít a barátaik és a szélesebb társadalmi hálózat alapján közeli üzleteket felfedezni. És ezt már csak össze kell kapcsolni a kiskereskedelemmel, akár a közösségi vásárlással, és lehet tarolni az e-kereskedelmi piacon. Az ötlet kezdeménye már két éve megvolt, amikor bevezették a virtuális ajándékküldés lehetőségét, idén ősszel azonban már kiskereskedelmi partnerekkel tesztelték a Collection nevű kereskedelmi szolgáltatást. Ha ez bejön, az az Amazonnak legalább annyira fog fájni, mint a magyar e-kereskedőknek az Amazon magyarországi piacra lépése.



Sergey Brin: kiolvastam a szemüvegemmel az intrernetet, és most mindenkinek elmondom a telefonomon


Google – megújulásra készen A keresőóriás már rég nem csak keres. Miközben az egyik legjelentősebb felhőszolgáltató, amely épp a közelmúltban tette fizetősség kisvállalati alkalmazáscsomagját, egyre több új területre tör be. Pedig az eddigi portfóliójában is vannak még megoldandó feladatok. Ott van például a YouTube, de a Google Wallet sem feltétlenül úgy muzsikál, ahogy a Google-nél szeretnék.

Késő ősszel Kansas Cityben végre elstartolt Fiber Projekt, az első látványos lépése annak, hogy a Google a vezetékes szolgáltatásba is beszáll, mégpedig egy sajátos, a helyi közösségekre építő módon. Ugyanakkor a mobilitás is fontos a cég számára, sőt okostelefon- és tabletgyártóként is megjelenik a piacon. Leiskolázta az Apple-t a Google Maps-szel, folyamatosan fejleszti keresőszolgáltatását, és meglepő újításokat vezet be a hirdetési rendszerének tökéletesítésére.

Ugyanakkor, bár óvatosan, a Google igyekszik teret nyerni az Amazon pályáján is azzal, hogy lehetőséget biztosít online kiskereskedőknek, hogy fogyasztóikat a keresőmodulon keresztül érjék el. Bár a Google+ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a keresőóriás számtalan módon igyekszik rávenni felhasználóit, hogy használják a szolgáltatást. Emellett egy sor futurisztikusnak tűnő fejlesztést támogat a cég, amiből csak egy az ígéretes sofőr nélküli autó projekt, és belátható közelségbe kerül Glass nevű „szuperszemüveg” piacra kerülése is.

Erről szól majd 2013 a vállalati informatikában
BYOD: stratégia nélkül rázós lehet 

Miért és hogyan hoztak függőséget a virtualizált gépek?

Nagy utat tettünk meg az egy feladat – egy fizikai szerver koncepciótól a mai, "szanaszét virtualizált" világig. Cikksorozatunk első részében ezt tekintjük át.
 
Márciusi mellékletünk első részében áttekintjük, milyen nagy utat tettünk meg az egy feladat – egy fizikai szerver koncepciótól a mai, "szanaszét virtualizált" világig.

a melléklet támogatója az EURO ONE

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.