Nincs modernizáció informatizálás nélkül, idézte Hszi Csin-ping elnököt a kínai kibertér-felügyelet által jegyzett dokumentum (kínaiul olvasóknak), amely felvázolta a távol-keleti nagyhatalomban megvalósuló információs társadalom és e-kormányzás koncepcióját. A kormányfő, hangsúlyozva az ez irányú fejlesztések fontosságát, Kína számára egyszer adódó lehetőségnek tartja ezt.

Az elnök ki is jelölte azokat a feladatokat, melyeket a 14. ötéves terv (2021-2026) során végre kell hajtani a digitalizáció kívánt szintjének eléréséhez. A koncepció nem különösebben meglepő, de nem feltétlenül megnyugtató, ha egy kontroll nélküli államhatalom valósítja meg.

Mindentudó ID kártya, blokklánc, felhő...

Először is szükség van egy univerzális kártyára. Az elnöki elképzelés szerint a már digitális formában működő társadalombiztosítási kártya szolgáltatásait bővítenék ki (jelenleg ezt használják a munkaviszony nyilvántartásához is). A jövőben ennek a kártyának a segítségével lehetne kormányzati szolgáltatásokat, támogatott orvosi ellátást igénybe venni (beleértve a kedvezményes gyógyszervásárlást). De a kártya segítene a különböző támogatások kezelésében, és később egyéb szolgáltatásokat is lehetne integrálni ebbe a rendszerbe.

Másodszor: a kártya mögé fel kell építeni egy nagy platformot, amely blockchain alapon működne és osztana meg széles körben adatokat. Ez a platform kapcsolná össze például a társadalombiztosítást, a munkaerőpiacot és az egészségügyi szolgáltatásokat.

A harmadik kulcselem egy olyan egységes portál, amelyen el lehet érni az összes kormányzati digitális szolgáltatást (valami hasonlót, mint a magyarorszag.hu, csak a mögöttes technika, na meg a lépték – közel másfél milliárd állampolgár – más).

Negyedszer: az adat akkor ér valamit, ha megművelik, azaz információt nyernek belőle. A koncepció szerint ezért fejleszteni kell az ország bigdata-elemzési képességét. Ebbe beletartozik az adatgyűjtés és aggregálás, a megosztás, valamint a történelmi adatok digitalizálása is, hogy az adattömeg egységes erőforrásként működjön. A kormányzati és vállalati szféra közötti adatmegosztásra egy sor további alkalmazás is építhető majd.

Megbízhatóság és biztonság

Az utolsó két elérendő cél a digitális rendszerek szolgáltatási szintjének, megbízhatóságának, valamint a biztonságának javítása. Ezzel ugyanis arra lehetne ösztönözni az embereket, hogy több online szolgáltatást használjanak.

Ami a biztonságot illeti, ahhoz egy a kor legmagasabb színvonalát képviselő hálózati biztonsági védelmet kell kifejleszteni.

Mint a kínai programról összefoglalót készítő The Register megjegyzi, a kibertér-felügyeleti hatóságnak sűrű napjai lehettek, mert az új digitalizációs program meghirdetésével párhuzamosan elkészítette az e-kereskedelmi streamelők szabályozásának szigorítását. (Ez a reklámozási forma az élő streaminggel egyesíti például a kiemelt termék azonnali megvásárlását, valamint reakciógombokkal és csetfunkcióval a közönség interaktív részvételét.) Büntetni fogják az értékesítési és nézettségi adatok hamisítását, de rászállnak a fizetett kommentelőcsapatokra is. A társadalmi normákat megsértőket végleg kizárhatják a platformjukról. A hatóság nem csak a személyeket, hanem a csaló algoritmusokat is ellenőrzni.

A szigort az indokolja, Kínában ez a reklámtípus rendkívül népszerűvé vált, 2020-ban már az online vásárló kínaiak kétharmada vett így terméket.