A kuponos formában nagy kedvezményt biztosító közösségi vásárlói oldalak itthoni elterjedése mindössze egy évvel ezelőtt kezdődött, ám mára már mintegy 50 ilyen üzleti modellt követő vállalkozás működik. A GKIeNET és a Corvinus Egyetem E-business Kutatóközpont az év elején mérte fel a hazai lehetőségeket egy kutatás keretében, melynek részét képezte a legnagyobb cégek képviselőivel folytatott mélyinterjú is. A legfontosabb megállapítás, hogy idén már várhatóan 2 és 3 milliárd forint közötti összbevételen osztozhatnak a piac szereplői.

Közösségi kupon ■ A közösségi vásárlás lényege, hogy az oldalak nagy, általában 50 százalékos kedvezménnyel hirdetnek meg termékeket, szolgáltatásokat, amelyeket aztán néhány napig lehet interneten keresztül megvásárolni. Az akció nem csupán időben, de mennyiség szempontjából is korlátozva van. A kereskedő csak akkor köteles teljesíteni a vállalást, ha az előre rögzített minimum vásárlói szám összejön. Mindebből a közösségi vásárlást meghirdető oldal jutaléka az akciós ár 50-30 százalékát kitevő összeg, amit a partnertől kap.

_{A jelentősebb hazai szereplők indulási dátum szerint (forrás: GKIeNET)}

Könnyen átlátható, hogy ez a legtöbb szolgáltatás, termék esetében azt jelenti, hogy a felajánló cég veszteséget kénytelen elkönyvelni az értékesített kuponok után. Az akció azonban a másik oldalról mégis kifizetődhet, hiszen egyrészt jelentős reklámfelülethez jut a vállalkozás, másrészt az egyszeri, akciós vásárlásokat jobb esetben további, immár teljes árú tranzakciók követhetik.

Az egyik legkorábbi induló, a Bónusz Brigád vezetői arról számoltak be, hogy 2011-ben reményeik szerint elérik az egymilliárd forintos forgalmat, amiből 30 százalék a jutalék. Mint elmondták, ebből a pénzből azonban sokat költ a cég például üzletfejlesztésre és internetes hirdetésekre.

Lufit fújnak? ■ Pontosan ez utóbbi miatt érdemes a piacon tapasztalható növekedési ívet kellő óvatossággal kezelni. Mint arról korábban beszámoltunk, az egész közösségi vásárlói piacot világszinten felpezsdítő Groupon hihetetlenül sokat, mintegy 250 millió dollárt költött az akciók hirdetésére, amiből mindössze 300 milliós pluszforgalmat ért el. A fentebb kifejtett üzleti modell mellett ez rövid távon teljesen veszteséges lépés, és erősen kétséges a hosszú távú megtérülési rátája is.

Nyilvánvaló, hogy a marketingre költött összegeket nem lehet évente újra és újra megsokszorozni. Mint ahogy az is világos, hogy egy idő után elfogynak az újabb piacok, nagyon beszűkül a megnyerhető új vállalkozások köre. Ez pedig azzal jár, hogy a most szépen hangzó, sokszámjegyű növekedési ütemnek rövidesen búcsút inthetünk. Igazából majd csak akkor fog kiderülni, mekkora valós potenciál rejlik a közösségi vásárlásban mind világszinten, mind idehaza.