A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reprezentatív kutatása arra kereste a választ, hogy miért nem internetezik mindenki. A 2020 augusztusában és szeptemberében készült felmérésben összegyűjtött adatokból az látszik, hogy a válasz leginkább az iskolázottságban és a vagyoni helyzetben meglévő különbségekben rejlik, de fontos tényező az életkor is.

A több mint 3200 háztartásban zajló, személyes megkérdezésen alapuló kutatás alapján a hazai háztartások 71 százalékában van vezetékes internet. További 2 százalékban van helyette nagyképernyős, nem mobiltelefonos mobilinternet, így összességében a mobiltelefonos internet mellett a háztartások közel háromnegyedében van nagyképernyős, számítógépen használható internet. Ez azt jelenti, hogy 1,1 millió háztartásban csak mobiltelefonon vagy sehogy sem tudnak internetezni.

Számítógépen használt internet a háztartásokban (forrás: NMHH)

Ahogy a fenti grafikonokból jól kirajzolódik, a nagyképernyős otthoni internethasználatban óriási különbségek mutatkoznak az iskolázottság, illetőleg az anyagi helyzet függvényében. Ahol nincs magasabb végzettségű a családban, mint az általános iskola nyolc osztálya, ott csak a háztartások negyedében van nagyképernyős internet, míg ahol legalább egy diplomás családtag is él, már kilenctized az internetesek aránya. Akik pedig a vagyoni helyzetük alapján a társadalom alsó harmadához tartoznak, közülük csak tízből hárman tudnak otthon számítógépen internetezni, míg a felső harmadba tartozók közül lényegében mindenki (96 százalék).

Internethasználat élethelyzet szerint (forrás:NMHH)

A kor és az anyagi helyzet együttes vizsgálatából az is kiderült, hogy a legfiatalabbak esetében gyakorlatilag eltűnik a költségérzékenység. Ez a réteg még akkor is hajlandó költeni az internetelérésre, ha amúgy szerény anyagi forrásokból gazdálkodik, illetve megtalálja a módját annak, hogy valahol internetes kapcsolathoz jusson. A középkorúaknál viszont már élesen megjelenik a jövedelem hatása: akik jól élnek, lényegében mind használják a világhálót, a közepes és rosszabb helyzetűek közül viszont minden hetedik már kimarad belőle. Az időseknél a jövedelmi helyzet és a kor is együttesen fejti ki hatását: még a jövedelmükből kényelmesen megélő időseknek is csak a hattizede (61 százalék) internetező, az átlagos és rossz anyagi helyzetűeknek pedig a 40 százaléka.

Nincs rá szükségük

A vezetékes nettel nem rendelkező háztartások zömében – 74 százalékukban – úgy nyilatkoztak, azért nem akarnak ilyet használni, mert nincs rá szükségük. Ők túlnyomó részben (81 százalék) idősek. Sokan említették (62 százalék), hogy nem értenek hozzá, de ők is szinte kizárólag (88 százalék) idős emberek. A megkérdezettek 29 százaléka úgy véli, nem tudnák folyamatosan fizetni az internetszámlát, illetve megfelelő eszközt sem tudnak venni hozzá. Ők rendszerint a legszegényebb (86 százalék), legalacsonyabb jövedelmű családok tagjai (76 százalék).