Az idősebb korosztály lelkesebben és gyakrabban lógnak a Facebookon, mint a fiatalok – derült ki a Be Social és a szeretlekmagyarorszag.hu portál közös felméréséből. A kutatás során online kérdeztek meg több mint ötezer önkéntes válaszadót. Bár a készítők hangsúlyozzák: a kutatás nem reprezentatív (online bárki válaszolhatott, akihez eljutott a kérdőív), összességében jó képet ad a közösségi oldal hazai szerepéről. A Facebooknak valószínűleg ennél sokkal pontosabb és árnyaltabb képe van erről, ám arra nem nagyon számíthatunk, hogy akárcsak egy részét is megosztja a nagyérdeművel.
Az átlagos magyar facebokozó naponta többször felmegy az oldalra, hogy ott megnézze, mi történ a 100-500 ismerősével. Nem posztol gyakran, csak ha valami számára fontos esemény történik, ellenben kommenteli mások bejegyzéseit. A Facebookot kicsit pletykaközpontnak tartja ("ismerősökről megtudok mindenféléket"), ezért aztán legfőképpen az ismerősei posztjait olvassa-nézi szívesen, használja a Messengert, és nem szereti a kamu híroldalak kamu híreit. Tudatos felhasználónak gondolja magát, mert nem oszt meg bármit bárkivel, és már az is megfordult a fejében, hogy törli magát az oldalról.
A korosztályok között markánsak az eltérések
A kutatás azt mutatja, hogy az egyes korosztályok között markáns eltérések vannak az oldal használatában. A fiatalabbak az átlagosnál ritkábban és kevesebb tartalmat megosztva használják a Facebookot, ahol leginkább az ismerőseik posztjait és a szórakoztató tartalmakat keresik, addig az idősebbek gyakrabban facebookoznak és fontosabb számukra a hírek nyomon követése.
A válaszolók 70 százaléka naponta többször használja a Facebookot, és csak kevesebb mint 5 százalékuk használja ritkábban, mint hetente. A legaktívabb a 18-55 év közöttiek csoportja, 83 százalékuk naponta többször meglátogatja az oldalt. A 18 év alattiak aktivitása kisebb, körükben 13 százalék azoknak az aránya, akik ritkábban, mint hetente használják.
A felhasználónak 53 százalékának van 100 és 500 közötti ismerőse, tizedüknek viszont 1000-nél is több, és nagyjából ugyanekkor azok aránya, akiknek 100-nál kevesebb ismerősük van.
A felhasználók aktivitása azonban esetleges. 59 százalékuk csak akkor posztol az üzenőfalára, ha valami igazán lényegesről akar beszámolni, és mindössze tizedük posztol naponta vagy naponta többször. Azok aránya, akik soha nem posztolnak, 15 százalék. Érdekes, hogy az 55 évesnél idősebbek körében a legmagasabb (26 százalék) a naponta többször is posztolók aránya.
A visszafogottabb reakciók (hozzászólás, lájk) már jóval gyakoribbak. Mindössze a válaszadók 7 százaléka állította, hogy kizárólag olvas, és soha nem kommentel vagy használ reakciógombokat. Az már kevésbé meglepő, hogy akik aktív posztolók, a kommentelésben is aktívabbak: 72 százalékuk rendszeresen hozzászól mások posztjaihoz.
A legnépszerűbb Facebook-funkció a Messenger, ezt válaszadók háromnegyede (76 százalék) naponta többször is használja. A második legnépszerűbb a Csoportok, de ennél már csak 24 százalék jelölte meg a napi többszöri használatot (igaz, ott van még 24 százalék, aki naponta egyszer használja).
Az Állások viszont nem ennyire népszerű, 76 százalék egyáltalán nem használja. Ez érthető is, hiszen elsősorban az álláskeresőket (és a HR-eseket) érdekelheti: a 36-55 éves korosztály negyede nyilatkozott úgy, hogy alkalmanként használja.
Meglepő viszont, hogy a játékok sem népszerűek: a válaszadók 62 százaléka nem foglalkozik ezzel. Még a 18 év alatti korosztály fele is azt mondta, nem használ játékokat a Facebookon.
A felhasználók 57 százaléka kapcsolódott már be élő közvetítésbe, de a többség (85 százalék) nem indított ilyent. Utóbbiak aránya a 18 év alattiak körében a legmagasabb: minden ötödik fiatal indított már élő közvetítést.
No fake news!
A Facebook alapvetően tájékozódási felület. A kérdésre, hogy miért használják a Facebookot, a három leggyakrabban adott válasz ezzel függött össze: ismerősökről informálódnak (63 százalék), vicces dolgokat néznek (60 százalék) és híreket olvasnak (55 százalék). Az idősebbek inkább hírolvasók, a fiatalabb generációnál ez kevésbé fontos.
Ami a fogyasztott tartalmak rangsorát illeti, az ismerősök bejegyzései a legnépszerűbbek (68 százalék), ezután jönnek a követett oldalak tartalmai 55 százalékkal, majd a szórakoztató tartalmak 54 százalékkal (lásd az alábbi grafikont), valamint a hírek 49 százalékkal.
Talán az információközpontúság miatt is fontos a magyar facebookozóknak, hogy az oldalon elérhető hírek megbízhatóak legyenek. A válaszadók 91 százaléka jelezte, hogy legfőképpen ezt kerülné el az oldalon. Ehhez képest a második helyre befutott elkerülendő jelenség (jelentéktelen eseményről indított élő közvetítés) csak 65 százalékot kapott. Innentől már szorosabb a mezőny, az ebédélmények megosztása a válaszadók mintegy felét (53 százalék) idegesíti, míg a helyszíni bejelentkezés 49 százalékukat.
Fogyasztják a hirdetéseket is
Minden negyedik magyar facebookozó (27 százalék) vásárolt már a Facebookon látott tartalom miatt (az eredmény csalóka, hiszen a kérdés posztra vonatkozott, tehát ebbe bele lehetett érteni az ismerős által megosztott véleményt is, ami lényegesen erősebb hatású, mint egy szponzorált bejegyzés). Ugyanakkor sokakat idegesítenek a hirdetések, 68 százalékuk szokta elrejteni a hirdetéseket, különösen a 18-36 közötti korosztály (körükben ez az arány 79 százalék).
A válaszadók 65 százaléka követ legalább 1-5 márkát a közösségi oldalon, de 11 százalékuk tíznél is többet. A legtöbb említést sport- és ruhamárkák, illetve kereskedelmi láncok kapták.
Bár sokan nem szeretik a hirdetéseket, kevesen fizetnének egy hirdetésmentes oldalért. Van ugyan egy markáns kisebbség, a válaszadók ötöde, akik fizetnének havi 1000 forintot, de a többség (76 százalék) nem adna ezért pénzt.
Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció
A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?