A kísérletnek az ad plusz nyomatékot, hogy ott van mögötte Rachid Yazami, akinek a lítium-ion akkuk egyik kulcsösszetevőjét köszönhetjük.

Újabb forradalmi áttörés küszöbén az akkuipar: 10 perc alatt sikerült fullra tölteni egy elektromos autó nagy energiasűrűségű akkuját. A kísérletnek, amit egy szingapúri cégnél, a KVI Batterynél értek el, komoly hitelt ad, hogy a kutatások egyik éceszgébere a marokkói származású Rachid Yazami (a fenti képen), akinek a lítium-ion akkumulátorok egyik kulcsfontosságú alkatrészét, a grafit anódot köszönhetjük.

Egyelőre nincs jobb eredményei

Yazami az elért töltési sebesség nagyszerűségét azzal illusztrálta The Registernek, hogy összehasonlította a Tesla 70 perces töltési idejével.
 

Rachid Yazami

A 68 éves marokkói származású tudós az 1970-es évek végétől foglalkozik az akkuk tökéletesítésével. Akkor azzal hozott áttörést az akkugyártásban, hogy megoldotta, hogyan lehet grafit segítségével a lítiumot hatékony energiatároló anyaggá formálni. A 2019-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazott eljárás kidolgozásában az érdem nem egyedül az övé, ám végül pont ő volt, aki lemaradt a díjról. A közvélekedés szerint Yazami a Nobel szabályzata miatt maradt ki a díjazottak köréből, aszerint ugyanis egy díjat maximum három ember között lehet megosztani. A litium-ion akku megalkotásáért végül John Goodenough amerikai, Stanley Whittingham angol és Josino Akira japán tudós osztozhatott az elismerésen és az azzal járó 9 millió svéd koronán (kb. 312 millió forint).

Yazamit saját bevallása szerint találmánya nem tette gazdaggá. Pedig 2019-ben globálisan 10 milliárd akkumulátort gyártottak, ennek 98 százaléka volt olyan, amihez szükség volt Yazami találmányára, ami egy akku gyártási önköltségének kb. 10-15 százalékát teszi ki. 2025-re a globális anódanyagpiac az előrejelzések szerint elérheti a 10 milliárd dollárt.


Az extrém gyors töltést egy egészen új módszerrel érték el. Mint mondta, a hagyományos töltési technológia ugyanúgy működik, ahogy például megtöltenek egy gáztartályt: rákapcsolódnak, és egyenletes nyomással pumpálják bele a gázt, csak az akkunál az egyenletes nyomást az állandó áramerősség jelenti. Yazami ehelyett elkezdett ún. "nem-lineáris voltammetriával" kísérletezni, amelynek során nem az áram erősségét, hanem a feszültséget szabályozza.

A töltési folyamatot itt úgy kell elképzelni, ahogy a létrán haladunk felfelé. Két létrafok között a feszültségnek állandónak kell maradnia mindaddig, amíg az akkumulátorban nem teljesülnek azok a paraméterek, melyek azon a szinten optimálisak. A töltési folyamat következő lépése csak azok teljesülése után indul el. Yazami szerint ez a módszer az akkunak a különböző fázisok között biztosít némi nyugalmi állapotot, ami javítja a töltésre adott reakcióját is. A töltési sebesség a töltés rugalmasságától függ. Boldoggá kell tenni a akkumulátort – összegezte a The Registernek a tudós.

Boldog akku = hosszú élettartam?

Ez az "akkuboldogság" más szempontból is fontos. Rachid Yazamiék ugyanis a gyorsaságot egy másik fontos szemponttal szeretnének kombinálni: a hosszú élettartammal. Ha sikerül megoldani, hogy a töltés során az akkut ne érje extrém magas áramterhelés, és ne melegedjen fel, azzal szerinte egy átlag öt évig működő akku élettartamát akár meg is lehetne duplázni.

A cél olyan akku építése, ami egy elektromos autónak kb. 800 km hatótávolságot biztosít, és utána 10 perc alatt lehet fullra tölteni. Ehhez az energiasűrűségen is kell javítani. Az első lítium-ion akkuk (Sony) sűrűsége 90 Wh/kg volt, ma a 270 Wh/kg átlagosnak mondható, de vannak 290 Wh/kg sűrűségűek is. A cél a kilogrammonkénti 300 Wh lenne, de az energiasűrűség növelése mindig újabb és újabb problémákat vet fel, melyek negatívan befolyásolják az akkuk élettartamát és biztonságát (például ha megsérül, könnyen kigyulladhat).

A tudós szerint az akkutechnológia nagyon fontos, hiszen a légi közlekedésben is teret hódit az elektromobilitás. Szerinte az Európai Unió egyre többet fog költeni arra, hogy helyben legyenek az akkugyárak. Jelenleg ugyanis az elektromosautó-piac az EU-ban van, a gyártás pedig Kínában. És ez probléma, véli Yazami.

Mobilitás

Kína a "digitális embereket" is tornasorba állítja

Az illetékes szabályozó hatóság legújabb tervezete már stratégiai tudományos problémának minősíti az MI-személyiségek szabályozását, ahol a megfelelő irányítást nem biztosíthatják önmagukban a kialakulóban lévő iparági normák.
 
Az új technológiák alapjaiban írják át az alkalmazásbiztonság szabályait. Most hatványozottan igaz, hogy szárazon kell tartani a puskaport.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.