Vagy valami ahhoz nagyon hasonlót. Az Apple vezérigazgatója az adatvédelmi biztosok nemzetközi konferenciáján beszélt az adatgazdaság visszásságairól és a felhasználói jogok fontosságáról.

A felhasználóknak mindig tisztában kellene lenniük azzal, hogy milyen adataikat gyűjtik be, és milyen céllal. Ez az egyetlen módja annak, hogy eldönthessék, milyen fajta adatgyűjtést tartanak indokoltnak, és milyet nem – minden más megoldás csak egy blöff. Mindezt az Apple vezérigazgatója, Tim Cook fogalmazta meg az Európai Adatvédelmi Testület adatvédelmi biztosoknak szóló nemzetközi konferenciáján, ahol beszédében nem csak támogatta a GDPR-rel fémjelzett európai kezdeményezéseket, de odahaza, az Egyesült Állmokban is hasonló, szövetségi szintű szabályozás létrehozását sürgette.

Óvakodjunk az üzletemberektől, a bűnözőktől és a politikusoktól

A GDPR első öt hónapjának tapasztalatait feldolgozó rendezvényen Louis Brandeis közel 130 éve közzétett figyelmeztetését idézte, amelynek alapján a pletyka "többé nemcsak a restek és a gonoszok kenyere, hanem üzletté vált". Ez az üzlet pedig Cook szerint mára külön iparággá növekedett, amelyben a hétköznapi információktól a legszemélyesebb adatokig mindent fegyverként használnak ellenünk, a hadseregre jellemző hatékonysággal. Az adatmorzsákat összeillesztik, szintetizálják, áruba bocsátják és eladják, ez pedig nem más, mint az emberek megfigyelése, akárhogyan is próbálják cukrozgatni a dolog felszínét.

Az Apple vezetője úgy látja, hogy a nagy mennyiségben felhalmozott személyes adatok tömege semmi más célt nem szolgál, mint a megfelelő vállalatok gazdagodását – röviden, a profitérdekek megelőzik az adatvédelmi szempontokat. Cook emellett azt is felvetette, hogy a személyes adatokkal és a felhasználók bizalmával nem csak az adatgazdaság szereplői, hanem a bűnözők, sőt a kormányzatok is visszaélnek, elmélyítve a társadalmi szakadékokat, felszítva az indulatokat, és általában lerombolva a közös ítélőképességünket, hogy meg tudjuk különböztetni az igazságot a hazugságtól.

Az Apple-t legnagyobb részt elkerülték a közelmúlt egyre súlyosabb adatvédelmi botrányai, köszönhetően annak, hogy a vállalat alaptevékenységéből következően nem koncentrál a felhasználói adatok minden áron való begyűjtésére. Ugyanez nem mondható el a társaság közvetlen vagy közvetett versenytársairól, a Google-ről vagy a Facebookról, így nem csoda, hogy az Apple az utóbbi időben nagyon igyekszik elhatárolni magát a felhasználói adatokkal seftelő riválisaitól, és nem csak az általános európai adatvédelmi rendelet, de a formálódó amerikai szabályozás támogatójaként jelenik meg.

Nincs probléma, az adatgazdaságban mindenki a legjobbat akarja

A konferencián a meg nem nevezett, de egyértelműen megszólított gazdasági szereplők is felszólaltak: Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója és Mark Zuckerberg, a Facebook CEO-ja videóüzenetben fejtette ki álláspontját. Zuckerberg a Facebook üzleti modelljét védte a megszokott érvekkel, amelyek szerint a közösségi hálózat felhasználói pontosan tisztában vannak az ingyenesség és a hirdetések közötti összefüggésekkel; az emberek szerinte nagyon akarják az ingyenességet, és azt is szeretik, ha a cserébe a szükségszerűen megjelenő reklámok minél relevánsabb ajánlatokkal találják meg őket. Zuckerberg elmondta, hogy cége komolyan invesztál az adatvédelem és a biztonság erősítésére, még akkor is, ha ez (negatív) hatással van a Facebook nyereségességére.

Sundar Pichai a Google saját imamalmát tekerte tovább, amely nem az ingyenesség toposzát, hanem a felhasználói bizalom értékét sulykolja. Szerinte erre épül minden, amit a társaság csinál, a személyes adatok védelme és a biztonság pedig a bizalom alapja. A Google évek óta azon dolgozik, hogy minél nagyobb transzparenciával működjön, és minél nagyobb ellenőrzést biztosítson felhasználóinak, így értékeli az adatvédelmi hatóságoktól érkező visszacsatolásokat és a velük való együttműködést is. Üdvüzölte az adatvédelemre irányuló globális erőfeszítéseket, és úgy látja, hogy ebből a Google is kiveszi a maga részét.

Közösség & HR

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.