Bár az American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers (ASHRAE) által meghatározott iparági szabvány 18 és 27 Celsius-fok közé teszi az adatközpontok üzemeltetéséhez ideális külső hőmérsékletet, az egyes országok azonban az éghajlatuktól függetlenül építik a mesterséges intelligencia számítási igényeit kiszolgáló vagy az adatok saját határaikon belüli tárolását biztosító létesítményeket. A Rest of World hétvégén közölt tanulmányában összesen 8 808 adatközpontot azonosított világszerte, amelyek közül 600 egyértelműen túl forró helyeken fekszik a szerverek optimális működtetéséhez, és 21 országot listázott, ahol kizárólag ilyen körülmények között működnek ezek a rendszerek.
A szóban forgó 600 esetben az éves átlaghőmérséklet is meghaladja a 27 fokot (ilyen mondjuk Szingapúr, Thaiföld, Nigéria vagy az Egyesült Arab Emírségek), de az adatközpontok túlnyomó többsége, közel 7 ezer üzem így is olyan helyeken található, ahol nem adottak folyamatosan az ASHRAE ajánlásában meghatározott hőmérsékleti feltételek. Eközben Norvégia és Dél-Korea összes adatközpontja, valamint Japán szinte összes adatközpontja olyan régióban található, ahol az átlagos hőmérséklet 18 fok alatt van. A létesítmények értelemszerűen itt működnek a leghatékonyabban, míg hűtésük a forró éghajlaton növeli a költségeket, terheli az elektromos hálózatot, és hozzájárul a károsanyag-kibocsátáshoz is.
Látótávolságban az új, hatékonyabb megoldások
A jelentés szerint a magas vagy nagyon magas hőmérséklet az adatközpontok legnagyobb kockázati tényezői közé tartozik, mivel a hűtőrendszerek terhelése mellett az energiaátvitel hatékonyságát is csökkenti, növelve az áramszünetek kockázatát. A probléma 2040-re az adatközponti csomópontok kétharmadát érintheti majd, beleértve az ázsiai és csendes-óceáni térség és a Közel-Kelet összes csomópontját. A a 33 fokos átlaghőmérséklettel és a 80 százalék feletti relatív páratartalommal jellemzett Szingapúr például már most is a világ egyik legnagyobb sűrűségű adatközpont-klasztere a maga 72 egységével, több mint 1,4 gigawattos kapacitásával és további 300 megawattos tervezett kapacitásbővítésével.
A cikkben megszólaló, hatékonyabb hűtési megoldásokon dolgozó kutató szerint a korlátlan léghűtéses növekedés régi modellje egyszerűen fenntarthatatlaná vált, de a csipek közvetlen folyadékhűtésése vagy a bemerítéses (immerzív) hűtésnek nevezett technológia fejlesztése is már kereskedelmileg életképes szinten áll, és a következő 2-5 évben standard funkcióvá válhat. Hosszabb távon, 5-10 éves távlatban pedig megjelennek a "radikálisabb megközelítések" is, mint amilyenek mondjuk a tenger alá telepített rendszerek. Októberben mi is beszámoltunk egy ilyen projekt indulásáról Kínában, míg a Közel-Keleten a hidrogén üzemanyagcellák és a föld alatti adatközpontok jelenthetnek megoldást.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak