Német, holland és orosz kutatók együttműködésével jött létre az az eljárás, amivel – majd, egyszer - nagyságrendekkel növelhető lesz a számítógépes memóriák teljesítménye. A memóriacellák átváltásának tempója fokozható vele. Ezt a feladatot a jelenlegi memóriatechnológia mágneses mezővel oldja meg, de a kutatók állítása szerint terahertzes sugárzással ez akár ezerszeresére gyorsítható.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy 0,3-3 THz-es frekvenciájú elektromágneses hullámokból álló sugárzást használnak. A mikrohullámok és az infravörös fény közötti tartományban található hullámok egybilliomod másodpercenként képesek átkapcsolni a memóriacellákat a kutatók szerint.
„Hosszú távú megoldást keresünk a mágnesesen tárolt adatdarabkák közvetlen, nagysebességű manipulációjára egy elektromos mező révén, mely kutatásunk szerint terahertzes frekvencián érhető el” – nyilatkozta Dr. Rostislav Mikhaylovskiy, a holland Radboud Egyetem projektvezetője. Rupert Huber, a kutatást a Regensburgi Egyetemen vezető professzor szerint a felfedezés „a fotonika mérföldköve lesz”.
A kísérlet gyakorlati része a Radboud falai között zajlik, alacsonyenergiájú terahertzes fotonokkal. Eddig a fényalapú manipuláció látható, egy elektronvoltnyi energiával bíró fotonokra alapult, közölte Mikhaylovskiy, ami több mint százszorosa a mágneses eljárás egy-tíz milielektronvoltos energiaigényének.
Az új elektromos dipól-közvetítésű nemlineáris terahertz-spin csatolás mechanizmusa sokkal erősebb, mint a lineáris Zeeman hatás a terahertzes mágneses mezőben, olvasható a Nature magazinban. Az antiferromágnes túlium ortoferrit (TmFeO3) prototípusával demonstrálták a kutatók, hogyan is történik mindez a laboratórium falai között.
A memóriák terén való széleskörű, kereskedelmi forgalomban történő alkalmazás azonban egyelőre még várat magára. A kutatók alapszintű kísérlete további kutatásokat igényel, hogy tömeggyártásban is megjelenhessen az eljárás.
Belátni a színfalak mögé
És hogy milyen gyakorlati haszna lehet ennek? A terahertzes sugárzással való kísérletezés vezetett oda például, hogy megjelentek az első, erre a technikára alapuló reptéri szkennerek, kiszűrendő a tiltottnak minősített tárgyak felvitelét a repülőgépekre.
Folynak kutatások a Harvard Egyetemen is, ahol a T-sugarak szobahőmérsékletre gyakorolt hatását vizsgálják. Az MIT-n pedig egy olyan terahertzes kamerát fejlesztenek, amivel olvashatóvá válnak a zárt könyvek, gyakorlatilag be lehet látni vele a lapok közé.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?