A Pouncer drón gyorsan, pontosan és gazdaságosan juttatna élelmet és gyógyszereket a nehéz helyzetben lévőknek, mégsem könnyű komolyan venni.

A Pouncer drón ötlete ugyanattól a Nigel Giffordtól származik, aki 2014-ben az Ascenta (később Aquila) drónt is eladta 20 millió dollárért a Facebooknak. A brit hadsereget is megjárt szakember most a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatásának évente 28 milliárd dollárosra becsült globális piacán jelenne meg új elképzelésével. Megint egy drónról van szó, amelyet ezúttal Windhorse Aerospace nevű cégével fejleszt, és amely ezúttal vákuumcsomagolt élelmiszert meg egészségügyi felszerelést vinne a megfelelő helyekre.

Szalámiból építenek repülőt :(

A jelenlegi, ejtőernyővel ledobálós módszerhez képest a Pouncer a szállítmányok pontosabb és gazdaságosabb célba juttatását ígéri. A precizitást és a gyorsaságot a C-130 Hercules teherszállítókról 25 ezer láb (kb. 7,5 kilométer) magasságból indított drónok garantálnák, amelyek a krízishelyzet kialakulásától számítva akár órákon belül, 10 méteres pontossággal tenné le rakományát a célpontokhoz. Ráadásul nem csak a nagyjából 50 kilogrammos rakomány lenne a robot hasznos terhe, mivel maga a drón is hasznosítható lenne.
 

forrás: windhorse.aero


A Pouncer elvileg darabokra szedhető, és használható üzemenyagnak, könnyű faszerkezetét pedig úgy alakították ki, hogy valamilyen ikeás módszerrel menedéket lehessen építeni belőle, ha éppen nem akarják eltüzelni. A fejlesztéseket emellett egy egészen furcsa irányban is folytatják: a repülő szerkezet bizonyos alkatrészeit is igyekeznek ehetővé tenni. A Financial Times beszámolója alapján a lépesméz és a szalámi is olyan szerkezeti tulajdonságokkal rendelkezik, ami Gifford szerint alkalmassá teszi azokat a felhasználásra.

Az érintettek nincsenek elájulva

A Windhorse Aerospace-nél most úgy látják, hogy a drónokat 225-250 fontból ki lehetne hozni, és ha megpakolják őket élemiszerekkel, akkor a repülők saját elemeit is beleszámítva egyetlen Pouncer száz ember egy napi élelmezését biztosíthatná a máskülönben nehezen megközelíthető, esetleg katasztrófasújtott területeken. A fejlesztéseről szólva a brit cégnél azt remélik, hogy még az év vége előtt élesben is bevethetik a drónokat Dél-Szudánban, Szomáliában, Jemenben vagy Nigéria északkeleti részén.

Ennek a nemzetközi segélyszervezetek viszont nem tapsikolnak, főleg az említett afrikai régiók kapcsán, amelyekaz ENSZ megfogalmazása szerint a második világháború óta tapasztalt legsúlyosabb humanitárius krízisbe süllyedtek. A Save the Children alapítvány vezetője kerek perec baromságnak nevezte az egész ötletet: Kevin Watkins úgy látja, hogy például Szomáliában, ahol az aszály miatt jelenleg egymillió gyerek számít súlyosan alultápláltnak, nem a csili-vili technológia fogja megoldani a problémákat.

Watkins szerint a drónoknak semmi keresnivalójuk azon a területen, ahol folyamatosan nagy mennyiségű élelemre van szükség. Itt csak a nemzetközi beavatkozás és az állami szintű mechanizmusok beindítása jelenthet bármilyen megoldást, a kis önvezető repülők pedig viccnek is gyengék. Nigel Gifford ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy időnként érdemes lenne túllépni azokon a hagyományos módszereken, ahogy a segélyszállítmányokat most is hordják a háborús övezetekbe vagy egy frissen kialakult katasztrófa helyszínére.

Gyors és pontos, de ennyi nem elég

Példának a szíriai Aleppóba leszórt csomagokat említette, amivel az elmúlt évben közvetett módon az ISIS martalócait élelmezték, és szerinte Szomáliában sem mérhető vissza, hogy a repülőkből kidobált ládák valóban eljutnak-e a rászorulókhoz. Másik esetet jelentenek a 2014-es nepáli földrengések, amikor a Himalájában magasan fekvő települések hetekig bármiféle ellátás nélkül maradtak – erre szerinte nem került volna sor, ha már akkor a hatóságok és segélyszervezetek rendelkezésére álltak volna a Pouncer drónok.

Azt azért a kritikusok is elismerik, hogy ha az élelmiszerszállításban nem is, a gyógyszerek célba juttatásában azért komoly szerep juthat a drónoknak. Kevin Watkins az FT-nek be is számolt olyan működö projektekről, amikor Tanzániában és Ruandában így szállítanak vérplazmát a nehezen megközelíthető helyeken történő szülésekhez. Nagyjában-egészében azonban nem hisz a drónokban: szerinte a pilóta nélküli repülők jók lehetnek emberek likvidálására vagy dolgok felrobbantására, de az éhínséget biztosan nem fogják megszüntetni.

Konzumer tech

Megkésett születésnap: 10 (11) éves lett a ProSuli

A 2015-ben indított program mindig a közoktatás digitalizációja előtt járt egy lépéssel.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.