Bár az eMarketer adatai szerint 2018-ban 1 perccel csökkent a közösségi médián töltött átlagos idő az amerikai lakosság körében, egyre aggasztóbb méretek ölt a közösségimédia-függőség – állítja a The Economist.

Az amerikaiak 72 százaléka fent van valamilyen közösségi oldalon, és azon átlagosan 1 óra 15 percet töltenek naponta. Ha összevetjük ezt a tévézési szokásokkal, akkor ez az idő nem is olyan kiugró. Mint a Statista egy összesítése mutatja, tavaly a második negyedévben átlagosan heti 22,5 órát töltöttek a tévékészülékük előtt az amerikaiak a netes streaming szolgáltatások nélkül. Ez napi 3,2 órát jelent. (A Nielsen adatai szerint a magyarok átlagosan  4 óra 26 percet töltenek a tévé előtt.)

De akkor miért a közösségi oldalakon lovagolnak a szakemberek? Valószínűleg a működési módjából adódó hatása miatt: a közösségi oldalak ugyanis folyamatosan velünk vannak, és lényegében folyamatosan befolyásolnak bennünket az azon látottak – sokkal jobban, mint ha például sorozatot, filmet vagy sportmérkőzést néznénk a tévében.

A YouTube a legnépszerűbb

Egy amerikai think tank, a Pew Research Center évek óta követi nyomon és elemzi a közösségi oldalak terjedését. A legutóbbi adatok alapján azt lehet látni, hogy az amerikai social media teret két szereplő határozza meg: a YouTube és a Facebook. A YouTube-ot a 18 évnél idősebb amerikaiak 73 százaléka, a Facebookot pedig 69 százaléka használja több-kevesebb rendszerességgel. Az összes többi oldal penetrációja sokkal kisebb. Az Instagram, amely ha lassuló tempóban is, de folyamatosan növeli felhasználói bázisát, a február elejei adatfelvételkor 37 százalékon állt, az összes többi oldalt viszont a felnőtt lakosság kevesebb mint 30 százaléka használja.

A használati gyakoriságot tekintve viszont egyértelműen a Facebook viszi a prímet. Az oldalon regisztrál felhasználók 74 százaléka ugyanis napi szinten ránéz az oldalra, fele pedig naponta többször is. 17 százalékuk hetente legalább egyszer megy fel az oldalra, míg a regisztráltak csupán 9 százaléka állította azt, hogy ennél ritkábban néz rá. A szintén Zuckerbergék tulajdonában lévő Instagram használóinál is hasonló az elköteleződés: a regisztráltak 69 százaléka napi, 21 százaléka pedig heti használója az oldalnak.

Ezzel szemben a YouTube-ra használóinak csak fele (51 százalék) néz rá napi szinten, 32 százaléka pedig hetente.

Ebben a digitális térben a 38 perc is sok...

A napi tartalomfogyasztást nézve is a Facebook uralja a piacot, az eMarketer adatai szerint felhasználói átlagosan 38 percet töltenek az oldalon. Mivel negyedük legfeljebb hetente vagy annál is ritkábban, az az 51 százalék hozza össze, aki naponta többször is felmegy. teszik mindezt úgy, hogy háromnegyedük azzal sincs tisztában, hogy a Facebook gyűjti és rtékesíti a róluk gyűjtött nadatokat a hirdetési partnereinek. A felhasználók több mint fele azt sem látja át, hogyan működik a Facebook hírcsatornája, és mi alapján jelennek meg a hírek az oldalán.

Valószínűleg ez a kör aggasztja Josh Hawley amerikai republikánus szenátort, aki a közelmúltban nyújtott be törvényjavaslatot a közösségimédia-függőség csökkentésére. A SMART törvényként (Social Media Addiction Reduction Technology) emlegetett javaslat célja többe között az, hogy technológiai megoldásokkal napi fél órára korlátozza a közösségioldal-használatot. Ennél sokkal fontosabbak a javaslatnak azok a részei, melyek megtiltanák az addiktívnak minősített funkciók alkalmazását (végtelen görgetés, automatikus lejátszás, addiktív jutalmazási rendszer stb.).

A Pew Research egy korábbi elemzése egyébként jó elméleti alapot ad Hawley szenátor javaslatának.

Tinédzserekre jelent igazán komoly veszélyt

Bár az amerikai tinédzserek (13-17 éves korosztály) fele még mindig használja, már közel sem a Facebook az első számú felülete a tizenéveseknek – írta egy korábbi elemzésében az amerikai think tank. Helyét a YouTube (85 százalék), az Instagram (72 százalék) és a Snapchat (69 százalék) foglalta el.

És itt jön az érdekesség: a tinédzserek demográfiai jellemzőktől függetlenül ugyanazokat a közösségi oldalakat használják. Szignifikáns különbséget csak a Facebooknál láttak a kutatók: azok tizenévesek körében, akinek a családja évi 30 ezer dollárnál kevesebb jövedelemből él, 70 százalék a Facebook-használók aránya, míg olyan családban élők körében, melynek összjövedelme legalább 75 ezer dollár évente, csak 36 százalék a Facebook használók aránya.

Azt pedig sokszor leírták, hogy az elérhetetlen és hamis mintákat közvetítő üzenetekre való fogékonyság – és ebben igencsak bővelkedik a Facebook, de bármely más közösségi oldal is – összefügg a szociális helyzettel.