Labdarúgással átitatott közélet ide, 24 csapatosra növelt lebonyolítás oda, a 2016-os, Franciaországban rendezett foci EB az ország legfontosabb sporteseménye idén. A sportot, és kifejezetten ezt a sportot sokáig elkerülték a nagy technológiai újítások, évekkel ezelőtt azonban itt is megindult a reform, és videóbíró ugyan még mindig nincs, van helyette azonban egy sor érdekes technológia megoldás.

Gólvonalon innen és túl

Az egyik legtöbbet szóba hozott változtatás a gólvonalakat figyelő, nagy érzékenységű kamerarendszer, ami az UEFA által szervezett Európa Bajnokságokon most mutatkozik be elsőként. A két évvel ezelőtti világbajnokságon már sok hasznát láthatták a nézők és a csapatok, mivel a labdát az egész pályán valós időben figyelő rendszer azonnal visszajelzést ad róla, ha a labda áthaladt a gólvonalon.

Noha a cél ugyanaz, a technológiát több vállalat is szállítja a szervezeteknek. Ilyenek például a ChyronHego, a Fraunhofer IIs, a GoalControl, vagy a főleg teniszmérkőzésekről ismert Hawk-Eye Innovations. Az idei EB-n az utóbbi beszállító látja el a „megfigyelő” feladatokat, vagyis az esemény összes mérkőzésén, mind a 10 stadionban a Hawk-Eye figyeli, hogy esett-e gól a mérkőzésen. A rendszer kapunként 7 kamerával monitorozza a labdát, az ahhoz kapcsolt szoftver pedig egyetlen másodperc alatt jelez a játékvezető óráján, amennyiben áthaladt a labda a gólvonalon.

Állandó megfigyelés

A hordható, fitnesz célú eszközöket nemcsak a hobbiból sportolók használják, hanem a nemzeti válogatottak labdarúgói is. Az erre szakosodott cégek a boltban megvásárolható készülékeknél jelentősen nagyobb hatásfokú, több adatot rögzítő, professzionális technológiát használnak, mint például a STATSport Viper Pod rendszere.

A labdarúgók az edzésen egy szíjba, vagy mellénybe rögzítve viselik a különböző mozgás szenzorokkal, pulzus mérővel, GPS vevővel ellátott modult, ami rádiós jelként közvetíti a szakembereknek az összes, mozgás közben keletkezett adatot. Mindezt a pálya mellett felállított antennák veszik, majd egy erre fejlesztett szoftver dolgozza fel. Az erőnléti edző így minden edzés után tisztában van vele, hogy a sportoló mekkora távolságot tett meg, milyen gyorsulásokat produkált és e közben a szervezete hogyan viselkedett. Később a mérkőzések során az addigi adatok, illetve a labdarúgó általános állapota alapján az edzők pontosan tudják, hogy egy-egy játékos mennyit és milyen intenzitással tud teljesíteni a 90 perc alatt.

4K majd négy év múlva

A mérkőzéseken született képek és hang közvetítése szintén hatalmas technikai arzenált mozgósít meg. Az franciaországi EB-n a televíziós közvetítések központja az úgynevezett International Broadcast Center (IBC), amit maga az UEFA üzemeltet. A jogokkal rendelkező televíziós társaságok innen kapják a jelet, ami azt is jelenti, hogy a tévékészülékeken, online streamekben megjelent mozgókép létrehozása teljes egészében az IBC feladata.

A meccseket összesen 36 kamera figyeli, ezen felül pedig további 10 van szolgálatban, amelyek a pályán kívüli területeket (öltözők, folyosók) követik nyomon. Az ehhez szükséges eszközöket a Sony és a Panasonic szállítja, amelyekkel az EB egy hónapja alatt várhatóan összesen 2000 órányi felvétel fog a születni (ez a szám 2012-ben 1500 volt).

Az IBC által adott kép full HD felbontású (a hang Dolby 5.1), vagyis a 4K-s közvetítésekre egyelőre várni kell. Ennek ellenére bizonyos mérkőzéseket (pl. a döntőt) 4K kamerákkal is rögzítenek, de ezt a televíziók nem kapják még meg. Az UHD elterjedését tehát még nem ez az EB fogja felgyorsítani, de a következő, négy év múlva esedékes tornán már egészen biztosan ez lesz a hivatalos formátum.