Nemrégiben még úgy volt, hogy sikerülhet kereskedelmi megállapodást kötni az Egyesült Államok és Kína között, amire kiváló alkalom lett volna a Donald Trump és Hszi Csin-ping október végére tervezett kétoldalú találkozója. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének dél-koreai csúcstalálkozójára időzített megbeszélést azonban az amerikai elnök lemondta azt követően, hogy Peking múlt hét csütörtökön kiszélesítette a ritkaföldfémekre vonatkozó kiviteli korlátozásokat.

Kína kezében komoly adunak számít, hogy az ország élen jár mind a ritkaföldfémek kitermelésében, mind azok feldolgozásában. Ezek az egyébként egyáltalán nem ritka, de gazdaságosan nagyon nehezen bányászható anyagok ugyanis alapvető fontossággal bírnak egy sor elektronikai eszköz előállításában. Nem véletlen, hogy Peking rendszeresen meglobogtatja ezt a lapot, ha úgy érzi, komolyabb érdekérvényesítő képességre szorul.

A csütörtöki intézkedés teljesen kicsapta a biztosítékot Trumpnál, aki nemcsak a kétoldalú elnöki találkozót mondta le, de rögtön 100 százalékos büntetővámok kiszabását helyezte kilátásba, ha Peking nem térne jobb belátásra. A vámháború rémképe azonnal éreztette hatását, a tözsdei jegyzések megindultak lefelé, miközben a nemrég még 125 ezer dollár feletti történelmi csúcson járó bitcoin a hétvégén 110 ezerre zuhant.

Nem is nagy dolog?

A fenti heves rekacióknál lényegesen visszafogottabbnak tűnik a tajvani gazdasági minisztérium álláspontja. A kiadott sajtóközlemény alapján a világ legfontosabb félvezetőgyártó műhelyeként ismert szigeten nem estek kétségbe a kínai szigorításoktól.

A Reuters által idézett vasárnapi nyilatkozat szerint az új, ritkaföldfémekre vonatkozó korlátozások "várhatóan nem lesznek jelentős hatással Tajvan félvezetőiparára". Ezt azzal magyarázzák, hogy a listára frissen felkerült elemek nincsenek közvetlen kapcsolatban a csipgyártással. A gazdasági minisztérium egyben azt is nyomatékosította, hogy "a belföldi igényeket kielégítő, ritkaföldfémeket tartalmazó termékek és származékok főként Európából, az Egyesült Államokból és Japánból származnak".

Hogy azért mégsem egy látszatintézkedésről van szó, azt jelzi, hogy a dél-koreai közleményben is megemlítik, hogy Peking szigorítása "hatással lehet az elektromos járművek és drónokhoz hasonló termékek globális ellátási láncaira", ezért érdemes ezeket a hatásokat szorosan figyelemmel kísérni.

Kína egyébként a maga részéről eltökéltnek látszik. Kormányzati körökből már Trump fenyegetésére is érkezett reakció, miszerint a távol-keleti nagyhatalom nem érdekelt a vámháborúban, de nem is fél attól. A ritkaföldfémekkel kapcsolatos szigorításokat pedig azzal indokolta, hogy szeretné elkerülni, hogy ezeket az alapanyagokat a "gyakori katonai konfliktusok" támogatására alkalmazzák a világban.