Már az idén munkába állhatnak a GeoDash Aerosystems új drónrendszerei, amelyek térkép nélkül is képesek lehetnek elvégezni a nagyüzemi mezőgazdasági területek hatékony permetezését.

A szingapúri DroneDash Technologies és a Geodnet közös vállalkozása, a GeoDash Aerosystems olyan permetező drónrendszereket épít nagyüzemi mezőgazdasági felhasználásra, amelyekkel kiküszöbölné a földterületek előzetes feltérképezését, illetve a repülési tervek módosításának szükségességét is, amikor a földi körülmények megváltoznak. Az AI News beszámolója alapján a technológia nemsokára gyártásba kerülhet, és kezdetben Délkelet-Ázsia olajpálma-ültetvényein, az Egyesült Államok soros növénytermesztést alkalmazó gazdaságaiban, illetve a Dél-Amerikában működő nagybirtokokon jelenhet meg már az idei harmadik negyedévben.

A cikk szerint a jelenleg használt mezőgazdasági permetező drónok az iparágon kívül fejlesztett, általános célú modellek adaptációi, ami azzal jár, hogy a gazdaságokban az emberi kezelőknek fel kell mérniük és fel kell térképezniük a műveleti területeket, repülési tervet kell készíteniük, és mindezt meg kell ismételniük a környezeti feltételek alakulásával, mondjuk a lombkorona-viszonyok változásával. A GeoDash platformja szükségtelenné tenné az előkészítő szakaszokat, megnövelve ezzel a lehetséges lefedett területek méretét is az idő függvényében: a drónok repülés közben érzékelik a környezetüket, és a rögzített vizuális adatokhoz igazítják viselkedésüket.

Nem hozzák zavarba a változások

A drónok a DroneDash mesterséges intelligenciával működő látórendszerét ötvözik a Geodnet helymeghatározási korrekciós technológiájával, ami a gyártó szerint akár centiméteres pontosságot is biztosíthat, miközben a gépek a levegőből értelmezik a sorokat, a növényeket, a terepet és a működési zónákat, változtatva repülési magasságukat vagy a permetezés sebességét. Ahogy írják, a strukturált terek (összeszerelő sorok vagy a raktárak) egyszerűbb működési paramétereket kínálnak a robotoknak, amihez képest más szintet képviselnek a változékony környezetben, így a mezőgazdasági felhasználásban is szükséges, valós idejű önálló döntések.

A megművelt területekre is jellemzők a vegyes korú növények és változó növénynövekedés, a drónok hatékonyságát pedig nagyban befolyásolja, ha felismerik a releváns fizikai jellemzőket. A "tökéletes mezőgazdasági gépeknek" ebben az értelemben ötvözniük kell az érzékelés és a helymeghatározás képességeit, hogy működésüket a környezeti feltételeknek megfelelően alakítsák. A determinisztikus rendszerek nyilván kevésbé hatékonyak az ilyen felhasználási esetekben, mivel a véletleneket és kivételeket nem lehet fixen kódolni. Bár a GeoDash megoldása sem teljesen autonóm rendszer, a rögzített térképeket szükségtelenné teszi az adott földrajzi területeken belül.

Mivel a döntéseket naplózzák, a kezelőknek módosításokat hajthatnak végre a legjobb eredmények eléréséhez. A repülések adatait a DroneDash AI Smart Farming backend rendszerébe is továbbítják a terepprofiloktól a növény-egészségügyi értékeléseken át a tapasztalt anomáliákig, támogatva a mezőgazdasági üzemeltetők döntéseit is a trágyázás vagy kártevőirtás szükségessége, az újratelepítési ütemtervek kialakítása és sok más feladat tekintetében. A cikkben kiemelik, hogy az újratelepítés, a metszés, a talajerózió és egyéb változók idővel rontják a statikus térképek pontosságát, amelyek értelemszerűen csak a legutolsó felmérések adatait tükrözik.

a kép forrása: gdauav.com

 

Piaci hírek

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.