A NASA és a SpaceX között meglévő teherszállítási szerződés második fázisa kezdődött el tavaly december 6-án azzal, hogy a Dragon-2 teherszállító változata egy sor fontos felszerelést és utánpótlást vitt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A Cargo Dragon hétfőn délután indult vissza, korábbinál lényegesen nagyobb rakterében számos érdekességet rejtve. Az út azonban nem elsősorban a szállítmány mérete miatt érdekes, hanem azért, mert az értékes kutatási anyagok ezúttal Florida partjaihoz közel landolnak, ami komoly lehetőségekkel kecsegteti a tudósokat.

Fontos a gyors kézbesítés

Az űrben végzett kutatási programok egy jó részénél kritikus fontosságú, hogy mennyi idő telik el a visszaérkezéstől az anyagok laborokba történő eljuttatásáig. Az utóbbi évtizedben ebből a szempontból nem voltak elkényeztetve a tudósok, mivel a visszatérő kapszulák valahol az óceán közepébe csobbantak, ahonnan még másfél-két napot vett igénybe a minták, kísérleti egyedek és hasonlók célba juttatása.

Ehhez képest például az élő szervezeteken mikrogravitációban (ami praktikusan a súlytalanság állapotát jelenti) végzett kísérletek kritikus elemét képezi a Földre való visszatérést követő első, nagyjából félnapos periódus. Az organizmusoknál ugyanis ennyi idő alatt indul be a földi viszonyokhoz, gravitációhoz való akklimatizációs fázis. Ezért nem mindegy, hogy a kutatókhoz 13 vagy éppen 18-24 óra múlva érkezik meg a csomag.

A SpaceX és a NASA fejlődő együttműködésének köszönhetően a Florida közelébe tervezett visszatérést követően az űrszállítmányozásra specializált vállalat munkatársai gyorsan egy hajóra teszik az egységet, majd onnan az idő szempontjából kiritkus pakkokat egy helikopterrel szállítják partra. Így rekordidő alatt érhet el a laborokba az értékes minta.

Jön az űrkábel is

A számos kísérleti anyag között informatikai szempontból kiemelendő az úgynevezett ZBLAN. Ez az elnevezés egy speciális üvegszállas megoldásra utal, amely elméletben a jelenleg használatban lévő anyagoknál minden szempontból jobb adattovábbítási közeget biztosíthatna. A cirkónium, bárium, lantán, nátrium és alumínium elegyéből készített szálak elvileg sokkal nagyobb távolságon képesek megtartani az információt, ráadásul a továbbítás során a korábbinál szélesebb spektrumtartományban "dolgoztathatók".

Azonban a ZBLAN előállítása földi körülmények között rendkívül költséges és egy sor gyártási nehézséggel jár. Ezért az elmúlt időszakban több kísérleti gyártóelem is felkerült a Nemzetközi Űrállomásra, hogy a súlytalanság állapotát kihasználva teszteljék az űrben gyártás lehetőségeit. A ZBLAN előállításakor ugyanis apró kristályok keletkeznek az anyagban, amelyek rontják a teljesítményt. Ez az űrbázison nem jelentkezik, ráadásul elméletileg a hosszabb szálak előállítása is megoldható odafent.

A SpaceX rakétája most ebből a kísérleti gyártásból hoz vissza egy adagot, amelynek vizsgálatát követően kiderülhet, mennyivel kerültönk közelebb ahhoz, hogy földfelszínen keletkező adatainkat az ISS-en gyártott kábelek továbbítsák majd.