A SwagBot négy keréken döcögve terelgeti és ellenőrzi az állatokat, könnyen veszi a nehéz terepet, és emberi felügyelet nélkül is elvégzi a munkáját.

A Sydney Egyetemen egyelőre csak a prototípusa készült el annak a robotnak, amely az ország távoli vidékein működő gazdaságoknak nyújthat komoly segítséget. Ezek nem ritkán autóval is több órás vagy akár fél napos távolságra fekszenek a legközelebbi településtől, területük pedig esetenként a több ezer négyzetkilométert is eléri. A SwagBot nevű szerkezetet a fejlesztők két éven keresztül tesztelik majd, de állítólag már az első két hónap tapasztalatai is meglepően jók: a robot ügyesen veszi az akadályokat, és a feladatait is magas hatásfokon látja el.

Egyik kezével terel, a másikkal adatokat gyűjt

A SwagBot fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az állatokat (ebben az esetben a szarvasmarhákat és a birkákat), képes legyen kiterelni őket a legelőre, illetve távolabb vezetni a potenciálisan veszélyes területektől. A beszámolók szerint a marhák jól reagálnak a robot mozgására, amelynek a nehéz terep sem okoz problémát. Az eszköz, amely egyébként pótkocsival is felszerelhető, a felvételek alapján időnként elég esetlenül mozog, azonban ez a látszólagos bénázás teszi lehetővé, hogy lassan, de biztosan áthaladjon az ingoványos talajon, fatörzseken, gödrökön és más akadályokon.
 


Az egyetem munkatársai olyan szenzorokat építenek a robot vázára, amelyek révén a SwagBot folyamatosan monitorozhatja a jószág állapotát, például azonnal jelentheti, ha sérülésre következtet egy állat testhőmérsékletének vagy járásának megváltozásából. A szenzorok a legelők felmérésére is alkalmasak, vagyis a gép egymaga felmérheti, hogy aktuálisan melyik terület biztosítja a legjobb körülményeket a legeltetéshez. Nyilvánvaló, hogy a jórészt autonóm rendszer nagy előrelépésnek számítana a jelenlegi, sporadikus és humán interakciót igénylő ellenőrzésekhez képest.

Jönnek a robotok, és a földjeinket akarják

A kutatók a szenzorok adatait értékelő algoritmusok mellett természetesen a felhasználói modellt, vagyis a SwagBot kezelését is fejlesztik. Ez első körben a birtok területének GPS alapú meghatározást, illetve a PC-n vagy táblagépen elérhető kezelőfelület kialakítását jelenti, ahol a farmerek pontosan beállíthatják a SwagBotra vonatkozó direktívákat, mielőtt reggel "kieresztik" a robotot. Ez azért lényeges, mert a szerkezet onnantól manuális vezérlés nélkül végzi a dolgát – igaz, ahogy az a felvételeken is látszik, egy repülő drón kíséri, amely figyeli és aktuálisan irányíthatja is a gépet.
 


A SwagBot amúgy nem az egyetlen robot, amely hasonló módon támogatná a gazdaságokat, hogy a technológia segítségével erőforrásokat szabadítsanak fel. Tavasszal például az amerikai Indiana államban, Rockville-ben megrendezett AgBot Challenge keretein belül mutatkoztak be különféle autonóm mezőgazdasági robotok, de már egy hobbikertésznek is olyan eszközök állnak a rendelkezésére, mint a teljesen nyílt alapokon fejlesztett FarmBot. Sőt még a Sydney Egyetemen arzenálja is szélesebb: mindenféle megtalálható benne a gyomfigyelő és -eltávolító géptől az almaszámláló robotig.

A SwagBot legújabb prototípusa egy összkerék-meghajtású szerkezet, amely a könnyű terepen 15-20 km/h sebességgel képes haladni, viszonylag hosszú akku-üzemidővel. Bár egyelőre nem közölték sem a termék piacosításának tervezett idejét, sem a robotok árát, a fejlesztők célja mindenképpen az, hogy a SwagBot olcsóbb legyen, mint terepjáró, mondjuk egy 30 ezer ausztrál dollár (6 millió forint) körül megvásárolható buggy.

a képek forrása: Australian Centre for Field Robotics – The University of Sydney

Konzumer tech

Operátorát is kilőtte volna az MI-vezérelte drón, hogy célt érjen

Ez ilyen műfaj: ha fegyvered van, az bármikor elsülhet. És ha elsül, akár téged is eltalálhat. Különösen akkor, ha az MI ujja feszül a ravaszra.
 
Valószínűleg soha. A piackutatók szerint a felhő mellett is dinamikusan növekszik a hosting iránti igény.

a melléklet támogatója a vshosting

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.