Negyedik alkalommal adta át az egymillió forint alapítványi támogatással járó Az Év Középiskolai Digitalizációs Tanári Csapata díjat a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ). A díjra magyarországi középfokú oktatási intézmények pályázhattak – és rekordszámban pályáztak is.
A pályázó iskoláknak írásos pályaműben kellett bemutatniuk az elmúlt egy-két tanév folyamán az oktatás digitalizációja terén elért eredményeiket, majd második körben az esélyes csapatoknak a VISZ által felkért zsűri (melynek tagja volt lapunk főszerkesztője is) előtt kellett bemutatniuk az oktató-nevelő munka digitalizációjáért tett erőfeszítéseiket.
A pályázatok elbírálás során a zsűri figyelembe vette, hogy az intézmény hogyan érvényesíti az új digitalizációs szemléletet, a korszerű módszereket és megközelítéseket a tantárgyak oktatásában és a számonkérésében. A pályázati anyagokban ki kellett térni arra is, hogy a tanárközösségek milyen új módszereket vezettek be, milyen tanítási és számonkérési segédanyagokat dolgoztak ki, valamint arra is, hogy ezekhez milyen digitális oktatási eszközöket alkalmaztak. Fontos szempont volt még az értékelésénél, hogy hogyan működik az iskolai élet digitális közösségi tere, illetve annak használatába mennyire kapcsolódik be interaktívan az iskolai közösség.
A szempontokat legalább három tantárgynál kellett érvényesíteni: gimnáziumoknál legalább egy humán és egy reál tárgyban, szakgimnáziumok és szakközépiskoláknál pedig legalább egy szakmai és egy humán tárgyban.
Egy szolnoki gimnázium örülhet
Míg tavaly egy fővárosi, idén egy patinás, 1930-ban alapított szolnoki középiskola, a Varga Katalin Gimnázium tanárai kaptak támogatást digitalizációs elképzeléseik továbbfejlesztéséhez. A szolnoki iskolában sikerült elérni, hogy ha eltérő mértékben is, szinte minden tantárgy óráinak szerves részei legyenek a digitális eszközök. A legnagyobb érték azonban, hogy ezek az eszközök – beleértve a diákok saját mobil eszközeit is –, egy szervesen épülő digitális térbe kapcsolódnak, amelynek része a kollégákkal és más iskolák hasonló gondolkodású tanáraival történő tudásmegosztás.
A második és harmadik legjobbra értékelt pályázatot két szakiskola adta be. A második helyre a Pécsi Szakképzési Centrum Zsolnay Vilmos Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája jutott be, ahol a tanárok elképesztő ötletességgel használják az elérhető digitális eszközöket a képzés színesítésére és életszerűvé tételére. Emellett hasonló szakiskolákkal kooperálva maguk is fejlesztenek digitális oktatási segédanyagokat, programokat.
A harmadik szintén egy szakiskola, a Soproni Szakképzési Centrum Handler Nándor Szakképző Iskolája, melynek tanárai óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a diákok motivációját erősítsék mind a közismereti, mind pedig a szakmai tárgyak esetében. A soproni csapat pályázata jól példázza, hogy ma már az olyan klasszikus kézműves szakmákban, mint az asztalos vagy az ács, is helye van a digitális technológiának.
A második és harmadik helyen végzett csapat informatikai eszközöket nyert a pályázaton.
A jövőálló digitális megoldások sikere az üzleti értékteremtésben mérhető
Az informatikai fejlesztések gyakran technológiai kérdésként jelennek meg, pedig egy kódsor vagy digitális megoldás önmagában soha nem lehet végcél. A 4D Soft több mint 35 éve ennek szellemében fókuszál a projektek negyedik dimenziójára: az üzleti értékteremtésre.
A hibakeresés nem egyenlő az alkalmazásbiztonsággal
Építsünk olyan AppSec környezetet, amely csökkenti az alkalmazásfejlesztés kockázatait, de nem válik a gyors leszállítás akadályává!
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?