A BSA számításai szerint a világon használt szoftverek 39 százalékáért nem fizetnek. Magyarországon ez az arány 38 százalék.

Továbbra is magas a nem jogtiszta szoftverek használati aránya világszinten, habár a BSA (Business Software Allinace) kétévente elvégzett globális felmérése  szerint 2013-hoz képest 4 százalékkal csökkent. Sokkal nagyobb arányban csökkent ugyanezen időszak alatt a nem licencelt szoftverek értéke: 2013-ban még 62,7 milliárd dollárra, 2015-ben viszont 52,2 milliárdra becsülte a BSA azoknak a szoftvereknek az értékét, amelyeket licencdíj fizetése nélkül használtak.

Ebből többek között arra lehet következtetni, hogy a nagyobb értékű – jellemzően vállalati kör által használt – szoftvereken jobban rajta tudják tartani a szemüket a gyártók. És persze a felhős szolgáltatások terjedése is elsősorban ennek a körnek a szoftverhasználatát teszi transzparensebbé. A BSA felmérése egyébként a szervereken futtatott programokra nem, de a felhős szolgáltatásként (SaaS, PaaS) kínáltakra kiterjedt, ahogy a sokszor kormányzati tömegvásárlással támogatott szoftverlegalizációs csomagok keretében például iskoláknak értékesített szoftverekre is.
 

BSA Global Software Survey Global
Create your own infographics

A vállalati kör ellenőrzésére egyébként is sokkal nagyobb energiákat fordítanak a nagy szállítók, már csak azért is, mert felhős stratégiájuk építése közben a licencbevételeik esésével kellett szembesülniük, valamint azzal, hogy a felhős bevételeik bár gyorsan nőnek, egyelőre nem képesek ellensúlyozni az új licencek értékesítésének csökkenését. Ezt a vállalati piacra szállító szoftvergyártók szinte egyöntetűen a szoftveraudit felpörgetésével ellensúlyozzák. Jól példázza ezt az Oracle esete: egy kutatás szerint az adatbázis-értékesítésből származó bevételek 50 százalékát ugyanis ezek az auditok termelik ki.

Nem jogtiszta, nem biztonságos

2015-ben a kibertámadások költsége mintegy 400 milliárd dollárra rúgott – írják a kutatási anyag összeállítói, aki egyértelmű összefüggést mutattak ki a jellemzően bizonytalan forrásból származó programok és a biztonsági kockázatok növekedése között.

Ezzel a vállatok informatikai vezetőinek egy része tisztában is van. A CIO-k 49 százaléka ugyanis biztonsági kockázatként is azonosította a nem jogtiszta szoftverek használatát. Ezzel összefüggésben egyébként egyik legnagyobb fejfájást az adatszivárgással kapcsolatos biztonsági incidensek okozták számukra.

Ennek ellenére az informatikai szempontból kritikus iparágakban – ide sorolták például a bank- és biztosító szektort vagy a biztonsági ipart – 25 százalék volt az illegális szoftverek aránya. Azaz ebben a vállalati körben minden négy szoftverből egy bizonytalan forrásból származott annak ellenére, hogy jellemzően ezekben az iparágakban az informatikai terület az átlagosnál jóval szigorúbb kontroll alatt van.

A CIO-k egyébként 15 százalékra becsülték azoknak az alkalmazottaknak az arányát, akik ellenőrizetlen forrásból töltenek le szoftvereket a munkahelyi gépükre. Eközben az alkalmazotti státusban dolgozók 26 százaléka elismerte, hogy szokott illegális szoftvert használni munkájához, és többségük (az őszinte alkalmazottak 84 százaléka) többet is.

Ez tuóbbi azért is érdekes, mert összességében a felhasználók 60 százaléka úgy véli, hogy az illegális szoftver veszélyezteti az adatait. Ennek azonban kicsi a hatása a szoftverhasználati gyakorlatra.A BSA azonban nem csak a biztonsági kockázatokkal érvel. Szerinte ugyanis vállalati környezetben a szigorú szoftvergazdálkodás a költségekre is jó hatással lesz. Egy jó SAM (Software Asset Management) eszközzel felderíthetők a fölösleges licencek, az illegális szoftverek, és sokkal tervezhetőbbé válik.

Ezzel az ún shadow, azaz árnyék IT is jobban kordában tartható, aminek további pozitív hatása van a biztonságra.

Mindenhol lopják a szoftvert, de legjobban keleten

A felmérés országonként és régiónként is vizsgálta az illegális szoftverhasználat arányát, illetve becsült értékét. A régiók között az Ázsia és Csendes-óceán térsége vezet mind arányban, mind értékben: a BSA szerint a térségben átlagosan a használt szoftverek 61 százaléka után nem fizetnek licencdíjat, ami összértékben 19 milliárd dollárt jelent. Fej-fej mellett végzett Közép- és Kelet-Európa, valamint Közel-Kelet és Afrika: előbbi 58, utóbbi 57 százalékkal, valamint 3,1 milliárd és 3,7 milliárd dolláros értékkel.

Bár az illegális szoftverhasználat mértékében csak ötödik Nyugat-Európa 28 százalékkal, de ez az arány 10,5 milliárd dolláros kárt jelent a szoftvergyártóknak, ugyanakkorát, mint Észak-Amerika 17 százaléka.

A régiónkban Magyarország jól teljesít: 38 százalékos illegális szoftverarányával a régi harmadik legjobbja. Csak a cseheknél (33 százalék) és a szlovákoknál (36 százalék) jobb a helyzet. Az károkozás mértékét tekintve viszont rosszabb a helyzet: 107 millió dollárral a hatodik helyet foglaljuk el a régiós rangsorban. Első Oroszország 1,3 milliárddal, míg a legalacsonyabb arányt mutató Csehország a negyedik 150 millióval. Lengyelországban 447 millió (48 százalék), Romániában 160 millió (60 százalék), Ukrajnában 129 millió dollár (82 százalék) kárt mutatott ki a BSA az illegális szoftverhasználatból.
 

BSA Global Software Survey CEE
Create your own infographics

A tendencia egyébként kismértékű javulást mutat. Globálisan 4 százalékkal csökkent az illegális szoftverhasználat a 2013-as felméréshez képest: 43-ról 39 százalékra. A legkisebb mértékű csökkenést Ázsiában és a Csendes-óceán térségében és Nyugat-Európában mérték (1 százalék), de míg előbbi térségben 62 százalék volt a bázis, utóbbiban csak 29 százalék.

Piaci hírek

Rágyúrna Európa a videójátékokra

Az EP kultúráért és oktatásért felelős bizottsága a digitális szórakozási forma eddiginél lényegesen nagyobb és átfogóbb támogatását javasolja, mert az több szempontból is hasznos lenne a régiónak.
 
A vállalatoknak egy-egy speciális feladatra, új projektre bizonyos esetekben gazdaságosabb és eredményesebb külső erőforrásokat bevonni, mint a főállású munkatársakra bízni a munkát.

a melléklet támogatója a Hays Hungary

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.