Az amerikai Edelman PR-tanácsadó legismertebb terméke, az ezredfordulót követően évente közölt Edelman Trust Barometer a közbizalom szintjét méri a kormányzati, üzleti, kormányzati, média- vagy civil szervezetek iránt. A 2024-es kiadás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a közvélemény nagyobbik része ma már aggodalommal figyeli az innováció rossz irányítását: kétszer többen voltak azok a válaszadók, akik szerint a kormányzati szabályozás elmarad a fejlődés gyors ütemétől, a megfelelő keretek híján pedig a piaci szereplők figyelmen kívül hagyják a technológia hatásait a foglalkoztatásra, az emberek életmódjára és magánéletére.

Ez az Edelman vezérigazgatójának előszava alapján egy "újabb fahasáb a populizmus tüzére" a kormányzatba, az intézményekbe és a szakértőkbe vetett bizalom csökkenése mellett, egyben figyelmeztetést jelent arra nézve, hogy az innováció sikere nem csak a k+f kiadásokon, hanem célszerűen az alkalmazkodást és az oktatást segítő befektetéseken is múlik. (Nem beszélve arról, amikor az elégedetlenkedőknek nettó igazuk van, bár ezt a lehetőséget a tancsadó cég nem járja körül.) Lényeg a lényeg, a 28 országban 32 ezer ember bevonásával elkészített kutatás tíz fontos tanulsággal is szolgál a technológiai iparban érdekelt szereplőknek.

Magától még az MI sincs sikerre ítélve

A Trust Barometer szerint az MI-cégek iránti bizalom 53 százalékosra csökkent az öt évvel ezelőtti 61 százalékhoz képest világszerte, miközben az Egyesült Államokban például már csak 35 százalékon áll. A technológia egyébként is éppen most veszíti el a legmegbízhatóbbnak tartott ágazat szerepét: nyolc évvel ezelőtt az Edelman által vizsgált piacok 90 százalékában ennek a szegmensnek volt a legjobb a megítélése, de ez mára 50 százalékra olvadt. Utóbbiak jellemzőan a fejlődő országok, míg az USA-ban, Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Királyságban már 3:1 arányban utasítják el az MI egyre nagyobb arányú használatát.

A kutatása szerint a közvélemény elégedetlen a kormányzati erőfeszítésekkel, pontosabban azok hiányával, amit a döntéshozóknak érdemes lenne egyértelmű felhívásként értelmezniük. Különösen, hogy a technológiába vetett (csökkenő, de még mindig elég magas fokú) bizalom nem fordítható át automatikusan a mesterséges intelligencia iránti bizalommá, amit jól mutat a két terület közötti már 25 százalékpontos különbség van. Érdekesség, hogy a válaszadók mindössze 19 százaléka tartott az MI munkaerőpiaci hatásától: sokkal többeket aggaszt a magánélet sérülése, a társadalmi károkozás vagy a nem megfelelően tesztelt technológia.