Egy nagyhatalmi rivalizáláson túllépő amerikai-kínai egyetemi együttműködés mutatott rá tudományos alapossággal arra, milyen adatvédelmi kockázatokat rejt az, ha valaki szemüvegesként vesz részt online megbeszéléseken. A téma egyáltalán nem nevezhető marginálisnak, hiszen a pandémia idején elterjedt videokonferenciázás minden bizonnyal sok helyen megmarad, különösen annak fényében, hogy a hibrid munkavégzés lett a legnépszerűbb foglalkoztatási forma.  

Az amerikai Michigani Egyetem és a kínai Csöcsiangi Egyetem kutatói által végzett kísérletekben a megbeszélésekről készített felvételeket különleges technikákkal elemezték. Az ellenőrzött laboratóriumi körülmények között kapott eredmények azt mutatják, hogy egy hagyományosnak tekinthető 720p-s webkamerával rögzített beszélgetésnél több mint 75 százalékos pontossággal rekonstruálhatók és felismerhetők a képernyőn megjelenő, legalább 10 mm-es betűmérettel szedett szövegek.

Viszonylag jó hír, hogy a fenti paraméterek a 28 pontos betűknek felelnek meg, amelyeket az online felületeken leginkább címeknél és egyéb külön kiemelt szövegeknél használnak. Ugyanakkor szellősen készített prezentációk esetében bőven lehetséges, hogy minden megjelenő információ legalább ilyen méretben szerepel. Ráadásul a kamerák fejlődésével a szemüveg lencséjén megjelenő tükröződések egyre több és apróbb részletről árulkodhatnak majd a szakavatott "kukkolóknak".

Általánosabb információszerzésre a 720p-s felvételek is tökéletesen alkalmasnak bizonyultak. Ha csak az volt a kérdés, hogy a meeting résztvevőjének gépén éppen melyik weboldal van megnyitva, akkor a kutatók 94 százalékos találati arányt értek el a 100 leglátogatottabb oldalra szűkített kísérletben.

Nyílt lapokkal kártyázni

És hogy mindez miért probléma? Az nyilvánvaló, hogy főnök-beosztott viszonyban minimum kellemetlen, ha a dolgozót rajtakapják, hogy nem a prezentációt, hanem a sportfogadási oldalt böngészi. Az információszivárgás nem csupán cégen belül okozhat problémát: elég csak egy üzleti tárgyalásra gondolni, ahol az egyik fél képes kritikus adatokhoz, számokhoz jutni a másik képernyőjéről. Mindez pénzben kifejezhető károkkal járhat. Ráadásul az adatokat nem csupán a megbeszélésben részt vevő felek szűrhetik ki, hanem bárki, aki valamilyen módon hozzájut a meeting felvételéhez.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az így megszerezhető információ mennyisége és minősége számtalan tényező függvénye. Számít többek között a szemüveges ember bőrszíne, a környezet megvilágítása, a képernyő fényereje, a vizsgált szöveg és annak hátterének kontrasztja, valamint a viselt lencse típusa, annak jellemzői.

Félmegoldás

A nem kívánt információmegosztást a Zoom rendszerében már viszonylag könnyű megakadályozni, hiszen az egyik effekttel nem átlátszó, rajzfilmszerű szemüveget rakhatunk virtuálisan magunkra. Más kérdés, hogy ez nem minden megbeszélésen veszi ki jól magát.

Lehetséges univerzális megoldásként a kutatók a szemüveglencsék célzott, szoftveres elmosását javasolják. Ugyan ezt egyelőre egyik online konferenciás platform sem támogatja, de a szakemberek készítettek egy ilyen algoritmust, amely valós időben képes megváltoztatni a felvételt azzal, hogy beazonosítja a lencséket a képen, és arra egy Gauss-szűrőt rak. A program kódját a kutatók meg is osztották a potenciális érdeklődőkkel.