A szem nem csupán a lélek, de az egészség tükre is. Különösen a retina, amelyről már bizonyították, hogy mintázatából, felépítéséből "tulajdonosának" számtalan attribútumát ki lehet olvasni. A látószervünk hátsó részén elhelyezkedő fényérzékeny szövetrétegből jó eséllyel meg lehet állapítani az illető nemét, vagy azt, hogy dohányos-e, de meglehetősen pontos becslést kaphatunk az életkorra is.

A St George's University of London munkatársai most egy olyan kutatási projektet mutattak be, amelyben sikerült egy algoritmust diagnosztikai guruvá fejleszteni. A brit tudósok mesterséges intelligenciája (MI) képes megjósolni, hogy egy betegnél fennáll-e a sztrók, a szívroham vagy a szívbetegség okozta halál kockázata, természetesen mindezt pusztán a retinájáról készült képek vizsgálatával.

A QUARTZ nem játék

A szakemberek több mint 70 ezer ember retinafelvételét használták fel két orvosbiológiai adatcsomagra támaszkodva. Ezeken a szkennerképeken tanult az algoritmus, hogy aztán élesben is megmutathassa képességeit. A QUARTZ-nak nevezett MI a szemgolyókról készült képek, illetve a személyekhez kapcsolódó kórtörténet alapján tudja felállítani azokat az összefüggéseket, amelyeket aztán a "valódi munka" során tud hasznosítani.

A gyakran megfigyelhető vizuális jellemzők korrelációjára alapozva a program felmérheti a szívkoszorúér-betegséggel, a szívinfarktussal, a szívizominfarktussal és a sztrókkal kapcsolatos kockázati faktorokat, melyek alapján meg tudja jósolni, hogy valakit fenyeget-e a szívbetegség miatti halálozás kockázata a következő öt évben.

Az algoritmus teljesítményét az úgynevezett FRS-algoritmussal vetették össze. Utóbbit arra használják az orvostudományban, hogy megbecsüljék, mekkora az esélye annak, hogy valaki a következő tíz évben szív- és érrendszeri betegségben szenvedjen. A kutatási projektről beszámoló tanulmány szerint a mesterséges intelligencia legalább annyira pontos, vagy akár pontosabb eredményeket produkált, mint az FRS.

A kutatók abban bíznak, hogy az eljárásuk jó alapot adhat arra, hogy a későbbiekben széles körben bevezetett és elfogadott legyen a mesterséges intelligenciára épülő egészségfelmérés. Az említett betegségek kockázatának megállapításához ugyanis a jelenleg alkalmazott módszerek vérnyomásmérést vagy vérvizsgálatot tesznek szükségessé. Ezek esetleges elhagyásával pedig erőforrásokat lehetne megspórolni a világon sok helyen alulfinanszírozott állami ellátórendszerekben. 

Ehhez azonban előbb a technológia finomítása mellett a szabályozási környezet rugalmasságára is szükség lenne. A tanulmányt minősítő szakértők azt is hangsúlyozták, hogy több és nagyobb léptékű tesztet kellene ahhoz elvégezni, hogy egyáltalán felmerüljön az eljárás hatósági engedélyezése.