A vállalatok szeretnének minél közelebb jutni a felsőoktatási intézményekhez, hogy már az egyetemi éveik alatt megfoghassák a majdani szakembereket. Ebbe a trendbe illeszkedik, hogy oktatási és kutatási stratégiai együttműködést kötött az Audi Hungária és a Szegedi Tudományegyetem. A győri vállalat – amely az ott működő Széchenyi István Egyetemet is támogatja – és az SZTE a megállapodás szerint kölcsönösen segítik egymást innovációs és oktatási tevékenységükben. Közös kutatás-fejlesztési projekteket is indítanak, melyek finanszírozására együtt indulnak el állami EU-s vagy nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatokon. (A fenti képen Knáb Erzsébet, az Audi Hungária Zrt. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, és Szabó Gábor, az SZTE rektora a megállapodás aláírása után.)

Az Audi az egyetemen tudományos diákköri és szakdolgozati témákat is meghirdet, ezekbe a szakemberei is bekapcsolódnak témavezetőként, de a doktori képzésben is részt vesznek.

Az SZTE pozíció ezzel ismét javulnak. Korábban szintén stratégiai megállapodást kötöttek a szegedi lézerközponttal, az ELI ALPS-szal, amely mellett a tervek szerint már jövőre megnyílik az egyetem és a szegedi önkormányzat 2,5 milliárd forintos beruházásából épülő inkubátorház, amihez egy innovációs ipari park is társul majd.

Szorosabb kapcsolat az ipar és a felsőoktatás között

Az utóbbi bő egy évtizedben szorosabbá vált a kapcsolat a különböző iparágak és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolat, amely mindkét fél számára egyre inkább létkérdés. A felsőoktatási intézmények így tudják az legfrissebb ipari tapasztalatokat bevinni az oktatásba, a piaci cégek pedig így tudják részben biztosítani a szakember-utánpótlást.

Az együttműködés gyakran konkrét piaci projektekre is kiterjed, amely egyben plusz forrásokat is biztosíthat a felsőoktatási intézményeknek. Emellett ilyen együttműködésekre sarkall a Horizont 2020 program is, amely 80 milliárd eurós keretet biztosít a kutatásra és az innovációra – Magyarországnak mintegy 700-750 milliárd forint (kb 2,3-2,4 milliárd euró) jut. Amikor a magyar programot 2014-ben meghirdették, a egészségipar és infokommunikációs szektor mellett mint meghatározó gazdasági szegmensként a járműipar is fókuszba került.