A most 62 éves Steve Ballmert sokáig az iparág legszórakoztatóbb egyéniségei között tartották számon, bár nem mindig a szó legjobb értelmében. Ballmer 1980-ban, a vállalat harmincadik alkalmazottjaként csatlakozott a Microsofthoz, ahol megfordult az operációs rendszerért felelős csoportnál, a kereskedelmi szervezetnél és a support részlegnél is. 1998-ban a cég elnöke lett, 2000-ben pedig az alapító Bill Gates helyére lépve a Microsoft vezérigazgatója lett, hogy aztán másfél évtizeden keresztül irányítsa a vállalatot.

Irányítása alatt a Microsoft megháromszorozta bevételeit és megduplázta profitját, és igaz, hogy cégértéke nagyjából lefeleződött, érdemes figyelembe venni, hogy erre az időszakra egy iparági és egy általános piaci válság is jutott. Bár a Windows 7 minden idők leggyorsabban terjedő operációs rendszere lett, az Xbox és a Kinect piacvezetővé vált a maga területén, és a Microsoft vállalati üzletágai is hasítottak, a társaság a PC-központú világ uralkodójaként nem tudott mit kezdeni a mobil eszközökkel és modellekkel.

Ballmerrel kapcsolatban ma is elsősorban az olyan jeleneteket emlegetik, amikor a kamerák előtt hangosan kiröhögte az éppen bemutatott legelső iPhone-t, vagy "kommunistának" és "a szellemi tulajdont fertőző ráknak" nevezte a Linux rendszermagra alapuló szoftvereket. A volt vezérigazgató megítélése emiatt legalábbis vegyesnek nevezhető: egyrészt ott vannak a stabil pénzügyi eredmények, másrészt ott van a piaci dominancia olvadása és meghatározó technológiai trendek teljes félreértelmezése.

Most a sportból jön a napi betevő adrenalin

A Bloomberg Billionaires Index adatai alapján Ballmer ebben a pillanatban 35,8 milliárd dolláros magánvagyonával a világ 21. leggazdagabb emberének számít, köszönhetően elsősorban azoknak a korai részvényopcióknak, amelyeket még a Microsoft egyik legkorábbi alkalmazottjaként szerzett. Nyilván ez a háttér is hozzájárul ahhoz, hogy a hírekben időről időre felbukkan valami az IT-szektor egyik legnagyobb hatású cégvezetőjének "civil" életéről – legutóbb a VentureBeat oldalain találtunk beszámolót pár nappal ezelőtti fellépéséről egy Los Angeles-i konferencián.

Ballmer a Microsofttól való távozásakor 2 milliárd dollárért vásárolta meg a Los Angeles Clippers kosárlabdacsapatot, ami nem mellesleg az Államok történetének második legnagyobb értékű sport-franchise befektetése volt. (A régi szokások nehezen halnak, a volt MS-vezér állítólag egyből meg akarta tiltani a csapatnál az Apple-termékek használatát, hogy azokat a Microsoft eszközeivel helyettesítse.) A Clippers a tervek szerint nemsokára egy új központot és teljesen 21. századi, 18-20 ezer fős arénát kap, ami a tulajdonos szerint rendes bevételt is termel majd.

A beszélgetésből kiderül, hogy Ballmer imádta a Microsoft irányításával járó munkát is, de a sportban egészen más szintű felelősségi rendszert talált. Míg a szoftverfejlesztésben a feladatok delegálását látta, és az üzletben is lehetősége volt egyik-másik döntés elnapolására, addig a kosárlabdában folyamatosan áramlik az adrenalin, és percenként adódnak a mindent vagy semmit helyzetek.
 

Developers, developers, illetve point guards, point guards!

Ballmer komoly lehetőségeket lát a virtuális valóság következő generációs felhasználásaiban, így a csapatnál is olyan szolgáltatásokat terveznek, mint például az a VR-megoldás, amellyel a nézők a választott sportoló szemén keresztül, annak nézőpontjából követhetik a pályán zajló eseményeket. Ennek kapcsán szóba került a befektető erős tech-optimizmusa is: Steve Ballmer szerint a technológia az élet minden területére óriási, és jellemzően pozitív hatással van, különös tekintettel arra, ahogy új szintre emeli az emberi kreativitást és termelékenységet.

Megfogalmazása szerint az éppen zajló változásokat egyrészt alábecsülik, másrészt túlaggódják. Kitért azokra a félelmekre, amelyek az automatizáció nyomán megszüntetett munkahelyekről szólnak: ahogy John F. Kennedy sokat idézett hasonlatában "a dagály minden hajót megemel", úgy Ballmer szerint a megfelelő személyiségi jogi szabályozás mellett a technológia is hozzájárulhat ahhoz, hogy senkinek ne dőljön el a sorsa már a születésekor.

Mindig azzal kezdjük, hogy megnézzük a számokat

Ezzel kapcsolatban indította el az USAFacts nevű non-profit szervezetet és a hozzá kapcsolódo adatbázist, amelynek célja, hogy a hozzáférhető statisztikák elemzésével valós képet fessen az országban elköltött források összegéről, felhasználásáról és annak eredményeiről. Ezt a tőzsdei cégek a felügyelethez eljuttatott éves beszámolójának mintájára állítják össze, kizárólag a tényekre koncentrálva. Ballmer szerint nincs sok értelme azt kkövetelni, hogy a kormány költsön többet az oktatásra, amíg nem tudjuk, hogy pontosan mennyit költ jelenleg, és ez pontosan miként hasznosul.

A cél tulajdonképpen a kedvezőtlen hátterű gyerekek gazdasági és társadalmi lehetőségeinek javítása, olyan adatok mélyreható elemzésével, mint a tanárok minősítése, az otthoni körülmények, az élelmezés vagy a közbiztonság vizsgálata, a lakhatási feltételek és egy sor más mutató összevetése. Miközben az USA-ban 15 év alatt 71-ről 82 százalékra nőtt a középiskolai végzettség megszerzésének aránya, a szövegértés és a matematikai készségek szintje nem változott, vagyis a látszólagos eredményt a követelmények csökkentésével érték el – az ehhez hasonló felismerésekhez mindenképpen a számok vizsgálatára van szükség.
 

Elképesztő sok ehhez hasonló diagram böngészhető az USAFacts oldalán

Ballmer alapvetően a gyerekek korai oktatására koncntrálna, de hosszabb távon a felnőttkorig lekövetné az emberek útját – ilyen program működik a Clippers csapatánál is, ahol sok fiatalnak a kosárlabda jelenti az egyetlen kitörési lehetőséget. Ezzel kapcsolatban már a számvevőszéki testületek képviselőivel is kapcsolatban áll, és saját bevallása szerint teljesen lázba jött a lehetőségtől, amit ez a feladat tartogat. A mindig is "számembernek" tartott Ballmert egyébként a felesége ösztönözte rá, hogy vegye komolyabban a jótékonysági munkát, ő pedig állítólag a rá jellemző módon azzal kezdte, hogy az adományozás előtt megnézte a számokat. A nézegetésből nőtt ki a ma már több tízmillió dolláros büdzsével működő USAFacts, ahol a kutatók az ország kormányzati működését bemutató, teljesen publikus adatelemzéseket végzik.

A korábbi üzleti csúcsvezető amúgy azt is elárulta, hogy éppen most szabadult meg tekintélyes Twitter-részvénycsomagjától, mivel rájött, hogy a pénz forgatása "nem neki való dolog", a vagyonát így a továbbiakban index alapokban és Microsoft-papírokban tartja. Mindenkit megnyugtatott, hogy az elhatározás mögött tényleg csak ennyi van, mert a Twitternek továbbra is fényes jövőt jósol – a közösségi mikroblog-szolgáltatás rsézvényeinek árfolyama ettől függetlenül azonnal 1,2 százalékot esett a New York-i tőzsdén.