Hagyományosan a pénzintézetek a legmagasabb szinten digitalizáltak, mégis szeretnék költségeiket csökkenteni, hogy a megtakarított pénzt is digitális képességeik fejlesztésére fordíthassák – állítja a Deloitte globális felmérése, melyben 1200 vezetőt kérdeztek. Elsősorban a mesterséges intelligenciába, a vállalatirányítási rendszerekbe és az automatizálásba fektetnének.

A kihívások is a digitális világból érkeznek

A bankok pozitívan látják a növekedési kilátásaikat. 89 százalékuk az elmúlt 24 hónapban növekedett, és 90 százalékuk szerint a kövektkező két év is növekedést hoz. Ehhez azonban jól kell kezelni a kihívásokat.

A külső kockázatok között első helyen a kiberbiztonság szerepel. A válaszadók 64 százaléka ezt jelölte meg a legfontosabb kezelendő területnek, de például az amerikai válaszadók 88 százaléka tekintette ezt a legfontosabb területnek. Hasonlóan nagy kihívást jelent a digitális átalakulás, mindenekelőtt annak két eredménye, a diszruptív technológiák megjelenésének és a hitelkockázatok bírálatának gyorsulása.

Ehhez képest a belső kockázatok sokkal kisebbek. Itt az első helyen holtversenyben két tényező szerepel: a munkaerő fejlesztése és a tehetségek megtartása, valamint az informatikai rendszerek megbízható működése egyaránt csak a válaszadók 23 százaléka szerint jelent problémát.

A következő két év prioritásait is ezzel összefüggésben határozták meg a válaszadók. Az öt legfontosabb cél sorrendben a termékek nyereségességének javítása (79 százalék), az új technológiák implementálása (77 százalék), a folyamatok digitalizálása (75 százalék), a növekedés (75 százaléka) és a költségcsökkentés (75 százalék).

A Deloitte teljes tanulmánya itt tölthető le.

A válaszokból az derül ki, hogy a költségcsökkentés következtében felszabaduló forrásoknak – a válaszadók kétharmada legalább 10 százalékot szeretne megtakarítani – már most megvan a helye. Ebből fejlesztenék a mesterséges intelligencia használatát, a vállalatirányítási rendszereket és az automatizáltság fokát. Az összes szektort nézve egyébként a pénzügyi szektor nyitottabb a mesterséges intelligencia alkalmazására. Ezt az utat főleg az amerikai bankok látják járhatónak, 88 százalékuk tervez 24 hónapon belül költségcsökkentést, míg az európai pénzintézeteknek a 77 százaléka szeretne erre az útra lépni.

A terv és a megvalósulás más kérdés

Az eddigi költségcsökkentési lépések főként taktikai jellegűek voltak (pl. szervezeti felépítés korszerűsítése, külső beszállítók visszavágása, belső ösztönzők a költségcsökkentésre stb.), de a jövőben várhatóan a stratégiai intézkedések nyerhetnek teret, például az üzleti egységek és funkciók integrálása és központosítása, a rosszul teljesítő üzleti egységek, leányvállalatok leépítése, kiszervezés stb. Mint a tanulmány szerzői írják, az elmúlt két évben a bankszektor elsősorban az üzleti folyamatok egyszerűsítésével próbált spórolni. Ezt követte a szervezeti struktúra áramvonalasítása, illetve a szabályozásoknak való megfelelés javítása.

Az erőfeszítéseket azonban nem koronázta egyértelmű siker. A bankok 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem sikerült maradéktalanul elérni a kitűzött célt. A leginkább az európai pénzintézeteknek volt kudarcos (87 százalék), míg a leghatékonyabban az amerikaiak dolgoztak ezen, ott csak a költségcsökkentési projektek 64 százalékát nem sikerült teljes egészében végigvinni.