A PC-eladások újabb hullámvölgye az Intel negyedéves eredményeire is rányomta a bélyegét. A felhasználók egy jelentős része a Windows 10 érkezésére várva elhalasztotta az új gépek beszerzését, ami az IDC adatai szerint nem kevesebb mint 12 százalékkal vetette vissza az iparág forgalmát. Nem meglepő, hogy szerdán a chipgyártó is a tavalyinál 5 százalékkal kevesebb, 13,2 milliárd dolláros bevételt és 3 százalékkal alacsonyabb, 2,7 milliárd dolláros profitot jelentett a június 27-én lezárt pénzügyi negyedévre.

Nem mentek a windowsos gépek

A vállalat Client Computing Group néven futó üzleti egysége, amely az asztali vagy laptop számítógépekbe, okostelefonokba és táblagépekbe szállít processzorokat, 14 százalékos bevételcsökkenést produkált. A Xeon alapú szerverekben utazó Data Center Group teljesítménye éves összehasonlításban 10 százalékot javult, ami azonban nem volt elegendő, hogy ellensúlyozza a másik részleg visszaesését, amely még így is kétszer akkora részét adja az Intel teljes forgalmának.

Az Intelnél biztosak benne, hogy a következő Windows kiadás megjelenését komoly érdeklődés övezi majd. Azt azonban ők sem látják még tisztán, hogy ez mekkora hullámokat generál a PC-piacon és a legújabb Skylake processzorok szállításában, miután a Windows 10-hez sok felhasználó ingyenes frissítés keretében juthat majd hozzá. Ennél persze most is sokkal fontosabb kérdés lesz, hogy mikor fordul meg a társaság viszonylagos sikertelensége a mobil szegmensben.

Moore törvénye inkább csak egy irányelv

Az Intel a pénzügyi eredmények mellett arról is beszámolt, hogy 2017 második felére halasztja a 10 nanométeres gyártástechnológiával készülő chipek tervezett megjelenését. Ez praktikusan azt jelenti, hogy első ízben borul fel az a "tik-tak" néven futó, évtizedes modell, amely szerint a vállalat az egyik évben új gyártástechnológiával, a következő évben pedig új processzorarchitekturával áll elő – és amely folyamatosan biztosította az Intel stabil technológiai fölényét a versenytársakkal szemben.

A dolog ebben az esetben mégsem jelent komoly problémát, mivel a "lyukat" egy új 14 nanométeres mikroarchitektúrával, a Kaby Lake-kel tömik be, amely a Skylake alapjaira épül, de az ígéretek szerint jelentő teljesítménynövekedést produkál majd. A döntés pénzügyileg mindenképpen indokolt, hiszen már a 14 nanométeres gyártókapacitás kiépítése is igen költséges dolog volt, ami így sokkal kedvezőbb megtérülést hozhat. Ráadásul az Intel riválisai sem álltak elő olyasmivel, ami a feszes tempó egyre drágább fenntartására kényszerítené a chipgyártót.