A Rheinmetall Canada augusztus közepén jelentette be, hogy az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának megrendelésére telepítette és leszállította az első autonóm rendszereket az amerikai Polaris által gyártott MRZR D4 könnyű terepjárókra. A britek Project Theseus néven futó kezdeményezése az ellenséges környezetben lévő katonák ellátásának automatizálását célozza, a most alkalmazott PATH készlet pedig egy mesterséges intelligencia által vezérelt navigációs rendszerrel látja el a járműveket. Az önvezető platformok alkalmazásától azt várják a lőszer, az élelem, az üzemanyag és más eszközök szállításában, hogy csökkenteni fogja az emberi személyzetre vontkozó kockázatokat.

Az autonóm terepjárókkal a sebesülteket is képesek lehetnek majd anélkül evakuálni, hogy emberi sofőrt tennének ki az ellenséges tűznek. A Popular Science riportja szerint az MRZR 2021-es tesztelésekor a brit tengerészgyalogosok megállapították, hogy annak könnyű felépítése és manőverező képessége ideálissá tette a járművet a meglepetésszerű támadásokra bizonyos célpontok ellen, sőt a küldetés végén ki tudja vinni a kommandósokat a veszélyes területről. Ehhez képest további előrelépés, hogy ha azoknak bármilyen ellátmányra van szükségük, akkor az önvezető terepjárók anélkül végezhetik el a szállításokat, hogy az éppen elrejtőző vagy harcoló katonáknak azt is irányítaniuk kellene.

Nagyon meglódult náluk a hi-tech

A kihívás elég nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük, hogy az autonóm navigáció még az autópályán sem sima ügy, itt pedig a nehéz terep és az éppen zajló harcok változóit is hozzá kell adni a dologhoz. A lap a Rheinmetall közleményét idézve arról ír, hogy a kockázatok csökkentésére több érzékelőből származó adatok kombinációjár, a környezet mozgás közben való feltérképezésétre, más járművekkel való kommunikációra és távoli emberi kezelők közreműködésére is építenek. A járművek így éjjel vagy nappal, komplex környezetekben és kedvezőtlen időjárási viszonyok között is képesek legyenek ellátni a feladatukat, ami alapvető különbséget jelenthet az akciók kimenetele vagy túlélése szempontjából.

Ahogy a nyár elején mi is beszámoltunk róla, a brit védelmi minisztérium fotonikus kvantumszámítógép vásárlását is bejelentette az Orca Computing nevű startuptól, hogy megvizsgálja, milyen lehetséges harctéri alkalmazásai lehetnek a bonyolult hűtési megoldások nélkül működő, elvileg harckocsikba vagy repülőgépekbe is telepíthető technológiának. Bár nem egyértelmű, hogy mit várnak a speciális matematikai problémák megoldásában jeleskedő eszközöktől, a kommentárok szerint az Orca és a hadsereg együttműködése nem feltétlenül valamilyen konkrét problémára adott válaszok felkutatásáról, hanem maguknak a problémáknak az azonosításáról szól majd kutatási és kiképzési projektekben.