A Pew Research nemrég közzétett felmérése alapján tízből hat amerikai tartja a NASA egyik legfontosabb feladatának az olyan aszteroidák és más objektumok megfigyelését, amelyek potenciális veszélyt jelentenek a Földre, ehhez képest a emberi űrhajósok elküldést a Marsra csak minden tizedik válaszadó tartotta fontosnak. Miközben tehát az űrügynökség ambíciója és annak költségei is egyre növekednek a Mars felfedezését illetően, a kutatás több mint 10 ezer résztvevőjének szemében más dolgok élveznek prioritást – így például a földi klíma rendszereivel kapcsolatos megfigyeléseket is négyszer nagyobb arányban támogatják, mint az asztronauták újbóli Holdra szállását.

A Futurism múlt havi összeállításából az is kiderül, hogy a marsi mintavételezésre már 8-9 milliárd dolláros, az Artemis Hold-programra pedig több mint 90 milliárdos költségvetéssel számolnak, eközben a Föld aszteroida-becsapódásokkal szembeni védelmére irányuló keretet évi 166 millió dollárról 138 millió dollárra csökkentették. Ez részben annak köszönhető, hogy a NASA űrszondája 2022 végén sikeresen eltérített egy aszteroidát, de ha figyelembe vesszük, hogy az űrügynökség így is két nagyságrenddel több forrást kér a Mars- és Hold-küldetésekre a bolygó védelmét célzó költségvetésén felül, akkor egyből érdekessé válnak a piackutató júliusi adatai.

A felét sem ismerjük

Teljesen azért a világűrből érkező fenyegetések sincsenek elhanyagolva. A GeekWire hétfőn egy új technikáról tudósított a potenciálisan veszélyes aszteroidák azonosítására: a HelioLinc3D nevű számítógépes algoritmus a Washingtoni Egyetem DiRAC Intézet munkáját fogja támogatni a chilei Vera C. Rubin Obszervatóriumból származó adatok elemzésében. Bár a cikk szerint még beletelik némi időbe, mire a létesítmény megkezdi a működését, a kutatók a HelioLinc3D segítségével sikeres tesztet folytattak a NASA által finanszírozott aszteroidafigyelő rendszer, az Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System (ATLAS) adataval, melynek során azonosítottak egy korábban elvétett aszteroidát is.

A 2022 SF289 jelzésű kisbolygó közel 200 méter széles, ami már elég lenne hozzá, hogy becsapódás esetén komoly pusztítást végezzen a Földön. Az égitest az előrejelzések szerint nem jön hozzánk 225 ezer kilomternél közelebb, de ennek megállapításához nem ártott észrevenni. A NASA potenciálisan veszélyesnek tekinti a 140 méteresnél nagyobb, a Föld pályáját bizonyos távolságon belül keresztező aszteroidákat, amelyekből eddig több mint 2300 darabot fedeztek fel. A csillagászok becslése szerint azonban legalább 3000 másik vár még azonosítása, melyek közül a várakozások alapján naponta találnak majd újabbakat a Rubin Obszervatórium a HelioLinc3D alkalmazásával.

Részletek a GeekWire cikkében »