Félig-meddig kényszerből adta vállalkozásra a fejét három a kreatív iparban tevékenykedő jóbarát 2000-ben, így született meg a Medence Csoport. Az alapítók az akkoriban komoly felfutásban lévő party-dekor üzletágban tevékenykedtek és megrendelőik ösztönözték arra őket, hogy vállalkozásban dolgozzanak, számlaképesek legyenek.

Az olimpiától a táskáig

"Az egyetemen nem tanították a vállalkozási ismereteket, így először egyéni vállalkozóként kezdtünk.  Semmiféle üzleti elképzeléssel nem rendelkeztünk, mi egyszerűen csak jó dolgokat szerettünk volna csinálni. Meg is fizettük a tanulópénzt rendesen, hiszen munkánk hasznát el is vitte az adó” – emlékszik vissza a kezdetekre Gross András, alapító ügyvezető.
Az üzleti áttörést végül a sydney-i olimpia hozta meg számukra. A sportnapilap felkérésére egy bambusz sátrat konstruáltak, ám cserébe nem pénzt kértek, hanem hogy a róluk szóló ismertetőt terjessze az újság. A bartermegoldás remekül bevált: sorra érkeztek hozzájuk a megrendelések.

Aztán jött a gazdasági válság. A rendezvények, ahova a Medence Csoport egyedi, kreatív installációit gyártotta, nagyon megritkultak, a vállalkozás nehéz helyzetbe került. Aztán ismét egy félig-meddig kényszerből született megoldás húzta ki őket a csávából. Molinóból kezdtek táskákat készíteni.

Az ötlet bejött. A direkt lakossági értékesítésre és a céges reklámajándéknak szánt darabok egyaránt jól fogynak, olyannyira, hogy mostanra a "táska-üzletág" a vállalkozás erősebbik lába. Gross András azonban hangsúlyozza: a táskagyártás állandó és kiszámítható bevételt hoz számukra, ám a különféle rendezvények, bár ritkábban vannak, mégis többet hoznak a konyhára, így a két tevékenység remekül kiegészíti egymást. És még a barátságunk sem ment rá a "vállalkozósdira" – büszkélkedik Gross András.

Segítő informatika

Bár a Medence Csoport hagyományos kézimunkán alapuló cég, mindennapjaikban mégis gyakorta használják a fejlett információtechnológiai eszközöket. Egy-egy projekt előkészítése, az adminisztráció során sokat segítenek az okostelefonos applikációk, ám ennél fontosabb, hogy a tervezésben és a gyártásban egyaránt nélkülözhetetlen számukra a számítógép. A termékeiket 3D szoftverrel tervezik, a gyártást végző gépeket is egytől egyig számítógép vezérli. Most éppen azon gondolkodnak, hogy a virtuális valóságot, hogyan használhatnák fel munkájuk során?

Nehéz kérdés, hol leszünk öt év múlva – válaszolja a cég jövőjét firtató kérdésre Gross András. Az ügyvezető hangsúlyozza: ők nem startupot építenek, inkább az organikus növekedésben hisznek. Így aztán egyelőre csak annyit határoztak el, hogy gyártási kapacitásaikat szeretnék fejleszteni, hogy lépést tarthassanak a táskáik iránt mutatkozó növekvő kereslettel.
 

_{Az anyag megjelenését a Magyar Telekom támogatta.}