A vállalkozói tevékenység nem egyes településekre, hanem azokon belül sokkal kisebb földrajzi területekre összpontosul, és még ezek köre is folyamatosan változik – derült ki a BCE-n megrendezett GeoInno 2026 konferencián, ahol arról is szó esett, hogy a startupközpontok fejlődése miként erősítheti fel a meglévő egyenlőtlenségeket.

A vállalkozói tevékenységre a városi megújulás egyik lehetséges útjaként hivatkoznak az általa generált gazdasági növekedés és a foglalkoztatás miatt. Kérdés azonban, hogy mennyire széleskörűek és milyen területeken jelentkeznek elsősorban ezek a gazdasági előnyök – más szóval, a szűkebb és tágabb közösség többi tagja hogyan részesül a startupok által hajtott növekedésből. A Corvinus Egyetemen január végén rendezett GeoInno 2026 konferencián Luisa Gagliardi, a milánói Bocconi Egyetem adjunktusa A vállalkozói szellem mikroföldrajza címmel tartott előadást, bemutatva az egyes környékek startup-képességéről és a gyors növekedést mutató vállalkozások dzsentrifikációs hatásairól szóló kutatások eredményeit is.

Maga a dzsentrifikáció lényegében egy település vagy városrész társadalmának kicserélődését takarja egy magasabb státuszú csoportra. A kezdeti időkben ugyan az induló vállalkozások a viszonylag olcsóbb bérlemények miatt költöznek a megfelelő területekre, de a vállalkozói tevékenységgel párhuzamosan növekszik a fiatalabb, képzettebb, jellemzően szellemi munkát végző lakosság aránya, ami az ingatlanárak növekedéséhez vezet. Ezek a folyamatok is növelik kiskereskedelem és a vendéglátás forgalmát, a startupok és alkalmazottaik szaporodásával pedig beindulhat a foglalkoztatottság növekedése, a demográfiai eltolódás és az ingatlanárak mérhető emelkedése.

Mint kiderült, az ilyen hatások erősen lokálisak, a vállalkozás előnyei nem terjednek szét széles körben a gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy sem a befektetések, sem a fenti folyamatok nem koncentrálódnak teljes városokra, hanem azokon belül sokkal kisebb, kilométeres léptékű, gyalog is jól bejárható területekre sűrűsödnek. A befektetők, a vállalkozók és alkalmazottaik is az apró jeleket interpretálva alkalmazkodnak, "olvassák a várost", és értékelik át azon belül a feltételeket. Nincs rá bizonyíték, hogy az árhatások például a startupokat befogadó közvetlen környékeken túl is érvényesülnének, a befektetői döntéseket ugyanakkor befolyásolják azok a feszültségek, amelyek összefüggésben vannak a környezet stabilitásával.

A fejlődés jó dolog, de a hatásait nehéz átlátni

Bár az átalakulást közvetlenül a munkahelyteremtés indítja be, ez nem elsősorban a helyi kényelmi szolgáltatásokban, hanem a tudásintenzív munkakörökben teljesedik ki. Azokon a helyeken, ahol magasabb a vállalkozási aktivitás, magasabb a jövedelmi egyenlőtlenség is, ami akár a már meglévő cégek között is jelentkezhet. Az ingatlanpiac egy lehetséges csatornát kínálhat arra, hogy a nyereségből a közösség más tagjai is részesüljenek, de az árhatások a gyakorlatban inkább csak súlyosbíthatják az egyenlőtlenségeket: jellemzően a bérbeadók vagyonnövekedéséhez járulnak hozzá, míg az átrendeződés során kiköltöző bérlők amúgy sem profitáltak volna az áremelkedésből azokban az ingatlanokban, amelyekben laktak.

A demográfiai változások és a startupok által közvetlenül vagy más munkáltatókra hatásukon keresztül teremtett munkahelyek nemcsak a közvetlen közelben lévő lakások iránti keresletet növelik, hanem ösztönözhetik a helyi szolgáltatások korszerűsítését is. Ugyanazok az erők azonban, amelyek elősegítik a vibráló vállalkozási központok kialakulását, a másik oldalon a feszültségek fokozódásához vezethetnek.

A vállalkozói tevékenység könnyen fokozhatja a jövedelmi egyenlőtlenséget a gazdasági növekedés mellett is, hiszen a létrehozott érték erősen koncentrálódik, különös tekintettel annak az említett, városokon belüli térbeli elkülönülésére. Kérdés, hogy az új munkahelyek milyen arányban jelennek meg ténylegesen az adott környéken, milyen költségek hárulnak a megújult környékeket elhagyókra, és egyáltalán: merre indulnak ezek a közösségükből kiszakadó emberek. Ugyanilyen fontos lenne képbe kerülni azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági tevékenység egyik helyről a másikra való áthelyezése hogyan hat a környékek közötti egyenlőtlenségekre a tágabban értelmezett szolgáltatások és a fizikai biztonság terén.

A nyitottság nem lózung, hanem célszerűség

Kérdésünkre Luisa Gagliardi megerősítette: az interakció a mesterséges intelligencia és a távmunka korszakában is jellemzően lokális szinten zajlik, meghatározva a vállalkozók és a befektetők csoportosulását, ám ebből az is következik, hogy a startupok szaporodásával egy általános kép alakul ki az adott helyszínről és az ott működő cégekről, erősítve legitimitásukat a vállalkozói ökoszisztémában.

Igaz, hogy a gyorsuló technológiai fejlődés kiszélesítette a termelést, de a technológiai klaszterek az előzőek értelmében még mindig feltűnően lokalizált módon épülnek. Vagyis annak ellenére, hogy az új technológiák újabb csomópontok kialakulását ösztönzik, azok a belátható jövőben is az eddig tapasztalt logika mentén viselkednek majd az innováció és a befektetések tekintetében.

Természetesen bárhol a világon, így Magyarországon is meghatározóak a helyi kultúra és politikai berendezkedés sajátosságai: Gagliardi szerint általában elmondható, hogy az innováció és a befektetői tevékenység is ott virágzik, ahol diverzitást és a nem konvencionális ötletekre való nyitottságot talál, ez pedig nyilván szoros összefüggésben van az említett keretekkel. A tolerancia és a nyitottság, a kapcsolódási lehetőségek, az elérhető és megfizethető munkahelyek és a vonzó helyi szolgáltatások éppen ezért meghatározó tényezői egy vállalkozói ökoszisztéma sikerének és hosszú távú fenntarthatóságának is.

a kép forrása: uni-corvinus.hu

 

Piaci hírek

A ROI továbbra sem erőssége a mesterséges intelligenciának

A Gartner mérései szerint az MI projektek alig több mint negyede sikeres üzleti szempontból, ötöde pedig teljes kudarc. De ezért nem az MI a hibás.
 
Mesterséges intelligencia, DevSecOps, platformkonszolidáció – leggyakrabban ez a három szó hangzik el a szakértők szájából.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.