A közép-amerikai ország és populistaként hivatkozott elnöke, Nayib Bukele all-int mondott a bitcoinra, amikor nem csak a világon elsőként fogadta el törvényes fizetőeszközként a kriptovalutát, hanem belengette egy új, geotermikus energiával működtetett és a kriptobányászatra épülő város teveit is, sőt már a bitcoinhoz kapcsolódó első államkötvény kibocsátását is tervezte. A beszámolók szerint a felhasználás aránya ugyan folyamatosan növekszik a salvadori gazdaságban, de a bevezetéssel kapcsolatos aggályokat az azóta eltelt nyolc hónapban sem sikerült eloszlatni, az elmúlt hetekben pedig újabb komoly problémákkal néznek szembe a kriptovaluta-piacok felfordulása nyomán.
A Reuters jelentése szerint a legutóbbi zuhanás több mint egyharmadát borotválta le a salvadori kormány által befektetett eszközök értékének, miközben a hitelfelvételi költségek növekedésével és tetemes adósságával az államnak közel sem csak a kriptovaluta mélyrepülése az egyetlen gondja. A kriptopiaci visszaesés ráadásul lezárt néhány lehetséges kilépési utat is a válságból, beleértve a bitcoin alapú államkötvényeket, így az elemzők szerint a nehézségek nem a bitcoin miatt merültek fel, de amiatt súlyosbodnak: a hírügynökség által idézett közgazdászok úgy látják, hogy Salvadorban a bitcoin már nem a megoldás, hanem maga is a probléma részévé vált.
Legalább a bonyodalmak változatosak
Ahogy a riportból kiderül, a bitcoin értéke már 45 százalékkal esett vissza azóta, hogy Salvador szeptember elején hivatalosan is bevezette azt, az ország adóssága pedig december végére 24,4 milliárd dollárra nőtt a 2019 végi 19,8 milliárdról. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a külföldről hazautalt pénzektől és a külső finanszírozástól függő gazdaság folyó fizetési mérlegének hiányát 2 milliárd dollár körülire becsüli 2025-ig, és értelmezhető hitelt is csak úgy lenne hajlandó folyósítani, ha Salvador teljesen elhagyná a bitcoint. A hitelminősítők szerint ugyanis a bitcoin bevezetése nem csak a pénzmosást segíti, de kockázatai miatt a kötvénybefektetők is jóval magasabb hozamot várnak.
A Reuters által feldolgozott nyilvános adatok alapján egyébként a salvadori kormány eddig 104 millió dollárt forgatott át bitcoinba, amelynek értéke szerdán a mennyiséggel súlyozott átlagár szerint már alig 68 millió dollár volt. Elemzők szerint az ország adósságátütemezése elkerülhetetlen, ha a jelenlegi felállásban próbálják meg folytatni, de a fenntarthatósághoz mindenképpen egy nagyon gyors IMF-megállapodásra lenne szükség.
Izgalmak természetesen nem csak a kuriózumként mutogatott Salvadorban akadnak, és közel sem csak a bitcoin extrém volatilitásáról van szó: a kisbefektetők világszerte rengeteget buknak, köztük olyanok is, akik a fiat pénzekhez kötött árfolyamú kriptovalutákban tartották megtakarításaikat. A legfrissebb hírek szerint például éppen a dél-koreai szabályozók kapnak frászt tőle, hogy a Terra platformhoz kapcsolódó terraUSD és a luna teljes összeomlását követően az emberek lelkesen halmozzák a korábbi értékük töredékéért megszerezhető eszközöket, miközben a kormány keveset tehet a befektetők védelmében, amíg a kriptovaluta-kereskedés jórészt a szabályozási szféráján kívül zajlik.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak