[Frissítés] A témával kapcsolatban a Miniszterelnökség a Telex megkeresésére azt közölte, hogy a hivatalokban már évek óta nyílt forráskódú programokat használnak. Az ezt elrendelő, 2017-ben hozott korábbi rendelet módosítására csak a megyék vármegyékre történő átnevezése miatt volt szükség.

Meglehetősen rövid határidejű és drasztikus informatikai átállást kell végrehajtaniuk a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak annak a Magyar Közlönyben kedd este megjelent rendeletnek a szövege szerint, melyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter adott ki. Ebben Gulyás Gergely 2023. január elsejei hatállyal arra kötelezi az érintetteket, hogy minden hivatali informatikai szolgáltatást nyílt forráskódú programokkal lássanak el.

Az érintett területek között a szöveg külön kiemeli az elektronikus levelezést, illetve az irodai alapszoftvereket, idértve a böngészőprogramot is. A rendelet ugyanakkor hagy egy kiskaput is, mivel a váltás abban az esetben nem kötelező, ha azt valamilyen műszaki vagy gazdasági ok kizárná.

A tegnapi intézkedéscsomag részeként a miniszter azt is elrendelte, hogy a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. a kormányhivatalok hatékony, egységes működésének és irányításának elősegítésének érdekében gazdálkodási- és adattárházrendszert (irányítástámogatási rendszert) működtessen. Utóbbi informatikai infrastruktúráját a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. közszolgáltatási szerződés keretében üzemelteti.

Nem lesz könnyű, nem lesz ingyen

A mindenféle előzetes tájékoztatás nélkül megjelent rendelkezésekkel kapcsolatban részletek hiányában egyelőre csak találgatni lehet a bevezetés okairól és a végrehajtás tervezett forgatókönyvéről. Az mindenesetre bizonyos, hogy az alig több mint két hónapos határidő nagyon komoly feladat elé állítja az érintetteket.

Ebbe a szűkös periódusba többek között bele kell férnie a hivatali munkát alapvetően befolyásoló szoftverek kiváltására alkalmas nyílt forráskódú megoldások kiválasztásának, a technológiai átállás megszervezésének és lebonyolításának, illetve azt is meg kell tanítani a munkatársaknak, hogyan használják az új programokat.

Habár a nyílt forráskóddal kapcsolatban sokak fejében él az a képzet, hogy "ingyen vannak", ezeknél a programoknál üzletszerű vagy kormányzati használat esetén lényeges üzemeltetési költségek merülnek fel. Ettől nem teljesen független, hogy a világban nem hemzsegnek az olyan (ön)kormányzati kezdeményezések, ahol nyílt forrású szoftverekkel látják el a közfeladatokat.

A németeknél nem jött be

Az egyik leghíresebb ilyet München önkormányzata vitte, ám néhány évvel ezelőtt végül ott is úgy döntöttek, hogy 13 év használat után megválnak a LiMux rendszertől. Szintén Németországhoz kötődik egy másik próbálkozás is: a német külügyminisztérium 2001-től egy évtizeden keresztül kísérletezett nyílt forrású megoldásokkal, többek között költségtakarékossági és biztonsági okokból. Ám a karbantartási költségek elszaladtak, miközben a biztonsági kockázatok sem csökkentek, így 2011-ben teljes hátraarccal visszaálltak windowsos rendszerekre.