A hosszú, akár évekig tartó mélyűri utazások egyik jelenlegi korlátját nem feltétlenül az űrhajók technológia hiányosságai jelentik, hanem maga az ember. Bár az asztronauták legendásan egészséges példányai fajunknak, előfordul, hogy nekik is komolyabb orvosi beavatkozásra lenne szükségük.

Ezt próbálják megoldani a Nebraska-Lincoln Egyetem tudósai, akik a héten jelentették be, hogy jövőre a Nemzetközi Űrállomásra költözik a csapat által immár bő másfél évtizede fejlesztett kisméretű sebészeti robot, a MIRA (miniaturized in vivo robotic assistant). A kétkilós robot mindössze egy vastagabb fehér rúdnak látszó "testből" és annak végén két kisebb méretű "karból" áll.

Az egyetem professzora másodmagával egy külön céget is alapított a projektre még 2006-ban. A Virtual Incision azóta több mint 100 millió dollár befektetést kapott különböző forrásokból. Ehhez képest aprópénznek tűnik, hogy a NASA nemrégiben 100 ezer dollárt ítélt meg az egyetemnek, segítendő az eszköz felkészítését az utazásra.

Utóbbi kapcsán az egyik (szó szerint) legrázósabb rész a kilövés lesz. Amennyiben ezt a sokkhatást sikerrel veszi az eszköz, az űrállomás fedélzetén elkezdődhetnek a súlytalanság állapotában végzett kísérletek. A csapat szerint valószínűleg egy évbe telik, mire a tudományos kísérleteket végző űrhajósok bevethetik. Ezután azonban a robot nagyjából önállóan végezheti majd a feladatát.

A kereskedelmi forgalomba egyelőre még nem hozott MIRA a fejlesztők közleménye alapján már túl van néhány komoly beavatkozáson. Sikeresen használták az eszközt például minimálisan invazív vastagbélműtéteknél, amelyek során a beteg vastagbelének egy részét vagy egészét eltávolítják.

Távgyógyítás, ami nem kuruzslás

A robot potenciális alkalmas lehet akár arra is, hogy földi sebészek végezzenek orvosi beavatkozásokat az űrhajón dolgozó asztronautákon. Egy ezt alátámasztó kísérleten már túl is van a csapat. A NASA egyik űrhajósa ugyanis a houstoni központból vezérelte a MIRA-t egy műtéti szimuláció során, miközben a robot nagyjából 1500 kilométerrel arrébb, egy nebraskai egyetemi épületben volt.

A fejlesztést azonban nem csupán az űrben lehet felhasználni. Az egyik potenciális alkalmazási terület természetesen a hadsereghez kötődik. A harctéren lévő katonák ellátása értelemszerűen nehéz feladat, ám a MIRA segítségével a világ túloldaláról is munkához láthat az adott sérüléshez legjobban értő specialista. Ennek tudatában egyáltalán nem meglepő, hogy a Virtual Incision támogatói listáján az amerikai hadsereg is feltűnik.